Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
542 A kormánytöbbség ezzel szemben jó néhány esetben túllép a kétharmados törvények körén, és inkább azon gondolkozik, hogy hogyan lehetne megkerülni ezt a korlátot, hogyan lehetne elkerülni a párbeszédnek ezt az intézményét, amely önmagában is arról szól, hogy kormánypártoknak és ellenzéki pártoknak párbeszédet kell folytatniuk egymással - ezért vannak a kétharmados törvények. Szerencse, hogy az Alkotmánybíróság rendkívüli jelentőségű határozatot hozott, amikor kimondta azt, hogy kétharmados törvényeket nem lehet feles, egyszerű kormánytöbbséggel erodálni. A kormánytöbbség a választások után korlátozta a parlament munkarendjét, önkényesen másfajta munkarendre tért át. Ebben a kérdésben szintén az Alkotmánybírósá ghoz fordultunk. A kormánytöbbség megakadályozta a vizsgálóbizottságok felállítását, elszabotálja azoknak a vizsgálóbizottságoknak a felállítását, amelyek szintén arra valók, hogy intézményesített keretben kérdéseket lehessen tisztázni a kormánypártok és a z ellenzéki pártok között. Sőt, azt is mondhatnám, hogy a kormánypártok bizonyos értelemben még csak tárgyalni sem hajlandók az ellenzék felvetéseit. A parlamentben valójában az ellenzéki felvetések szolgálják azt, hogy párbeszédet folytathassunk róla. Az SZDSZ konstruktív ellenzékként a kormánypártok vagy a kormány törvényi előterjesztései közül harmincötöt támogatott. Mindössze tizenhét esetben szavazott nemmel, és nyolc esetben tartózkodott. Az ellenzéki lét számunkra tehát nem azt jelenti, hogy automati kusan a nem gombhoz nyúlunk. (13.40) Ezzel szemben az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslatok közül hatnak még a tárgyalását is megakadályozták a kormánypártok, s a másik három sem került tárgyalásra ez idáig. Egy másik terepe a párbeszédnek: az érdeke gyeztetés mechanizmusai, az érdekegyeztetés fórumai. Itt egy nemzetközi szervezet, a szakszervezetek egyik nemzetközi szövetsége kellett ahhoz, hogy a kormányt megállítsa, és a munka törvénykönyve módosítását visszavonassa, illetve felfüggessze annak tárgy alását. A harmadik intézményes terepe a párbeszédnek: a közszolgálati sajtó, a közszolgálati rádió és televízió, amelyekben a kormány részéről megvalósult egyfajta párbeszéd az ellenzékkel, de a probléma az, hogy ez a párbeszéd egyedül a MIÉPre korlátozód ott. Azt kell mondanom, ez a párbeszéd valóban sikeres, hiszen a kuratóriumok esetében itt teljes az együttműködés. Úgy gondolom, a kormánynak fel kell hagynia azzal a politikával, amelynek a célja a párbeszéd intézményeinek ellehetetlenítése. Rehabilitáln i kell ezeket az intézményeket. Ezeken az intézményeken keresztül az SZDSZ természetesen kész a párbeszédre, hiszen a demokráciának épp az a lényege, hogy az intézmények erodálása nélkül, ezeken az intézményeken keresztül folytasson párbeszédet egymással k ormány és ellenzék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Torgyán József miniszter úr (Derültség az SZDSZ padsoraiból.) kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidék fejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj.) Igen Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Magyar Bálint Képviselő Úr! Kissé meglepett, hogy ön kívánt szólni a demokrácia kérdéseiről, miután önök most nemrég köszöntek le a kormányzati lehetőségek világáról. Ha önök valóban demokráciát akartak volna, akkor kérdezem: ki vagy mi akadályozta meg önöket abban, hogy az elmúlt ciklus alatt valóban demokráciát gyakoroljanak? (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban. - Közbeszólások ugyaninnen: Igaza van!) De önök a demokrácia helyett a diktatúrát gyakorolták! Hadd emlékeztessem önt először is arra, hogy a Ház működésének első nyolc hónapjában önök semmi mást nem csinálták, mint a korábbi parlamenti ciklus alatt hozott törvényeket
