Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
529 beszámoló taggyűléseken, közgyűléseken ezt mindenhol meg kell változtatni, ennek a gyakorlata még nem alakult ki. A vezérigazgató az igazgatóság nélküli társaságoknál indokolt és elképzelhető, de ez viszonylag kevés esetben fordul elő Magyarországon. Viszont a vezérigazgató helyett a cégvezető intézményét v ezettük be, amely nem egy automatikus csere, ugyanis a cégvezetői intézményhez más munkajogi, képviseleti jogi és szokásjogi feladatok társulnak, és el kell mondjam, hogy ez a gazdasági társaságoknál rengeteg problémát vet fel ebben a pillanatban. Megemlítem azt is, hogy megváltoztak a törvény alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályok, és a cégbejegyzés rendje is megváltozott. Ezek is problémát jelentenek a gazdasági társaságoknak. Szeretném megemlíteni, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamar a a múlt esztendőben levéllel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amikor is a nyitott és a zárt alapítású részvénytársaságok problematikáját vetette fel, különösen azoknak a cégeknek az esetében, amelyek a nemzetközi részvénypiacon szerepelnek. Magam i s kilenc észrevételt tettem a legutóbbi törvény tárgyalásán, de természetesen nem lehetett figyelembe venni, hiszen nem volt megnyitva a törvény ezekben a pontokban. Ismét szeretném elmondani, érdemes volna ezeket csokorba foglalni, az egészet átgondolni, és az egészet az alapvető változtatás igényével megformálni. Nem értek egyet a törvénymódosítással már csak azért sem, mert az Igazságügyi Minisztérium több helyen, több fórumon és többször is elmondta, hogy nem híve annak, hogy a hatályos törvényeket ilye n módon puhítsuk fel, és ilyen módon módosítsuk. Ezzel egyetértek, hogy a törvényeket ilyen módon nem lehet módosítani. Összességében, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja azzal a szándékkal fog eljönni az ülésre, hogy ezt a törvényt támogassa, de szeretném elmondani, hogy ez az utolsó olyan törvény, amelyet ilyen módon támogatni fog. A következő törvényeknél nem is fogjuk mérlegelni, hogy mi a helyzet. Ha a képviselők általi egyenkénti kezdeményezésre módosulnak a törvények, ezzel a folyamattal ne m tudunk egyetérteni, és ezt csak úgy tudjuk kifejezni, hogy nem fogjuk elfogadni a legközelebbi alkalmakkor az ilyenfajta törvénykezési módot. Ez alkalommal is felvetem, nem tudom, hogy vane még mód és idő rá, de ha van, akkor a kormány talán gondolja át , és még a májusi taggyűlésekig a legégetőbb problematikát tekintse át, és valamilyen módon próbáljon ebben rendet teremteni, ugyanis tömegesen lesznek tisztújítások, felügyelőbizottsági cserék, és ezt követően a cégbejegyzéseknek óriási számú módosítása l esz. Segítséget kellene nyújtani a gazdasági társaságoknak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Felszólalásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvise lő Úr! Rögtön azzal kezdeném, hogy minden tiszteletem Rubovszky György képviselőtársunké, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény nagyon jelentős problémáját, fogyatékosságát megpróbálja a saját szakmai tudása, a legjobb tudása szerint javítani, korrig álni. Ezt mindenképpen méltányolni szeretném, és előre szeretném bocsátani azért, mert nem az ő munkájának a kritikáját szeretném most megfogalmazni, hanem az előttünk levő törvény módosításának a kritikáját, illetve magának az eljárási rendszernek a kriti káját szeretném elmondani. A legfontosabb, azt hiszem, azt leszögeznünk, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény gyakorlatilag a magyar gazdaság alkotmánya. Ez rögzíti az alapvető gazdálkodási szabályokat, és éppen ezért ennek a törvénynek az állandós ága ad egyfajta biztosítékot, nyugalmat a magyar gazdaságnak, hiszen az alkotmányt nem jó hetente módosítani, a gazdaság alkotmányát sem jó havonta, kéthavonta soronként, bekezdésenként módosítani.
