Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
53 valamennyi demokratikus erő, legyen bár szocialista, liberális, kereszténydemokrata vagy konzervatív, egyenként és együtt is az országuk NATOcsatlakozásának a híve, míg a szomszédos országokban a NATOcsatlakozást csak azok a szélsőséges, nacionalista, antiszemita, magyargyűlölő erők utasítják el, amelyek semmilyen módon nem kívánnak velünk együttműködni, amelyeket többek közöt t éppen a magyarság elleni gyűlölet erősít a szélsőséges szavazók voksainak elnyerésében. A semlegességi politikához a szomszédos országokban nincsenek partnerek, hiszen a szomszédos országok demokratikus pártjai - baltól egészen jobbig - a NATOcsatlakozá s hívei. Más kérdés, hogy ezt sikerüle a közeljövőben elérniük vagy nem, illetve hogy a közeljövőben lesze a bővítésnek második köre vagy sem. Ezt a kérdést most kívül helyezzük a vitán; mindenesetre nem lehet a szomszédos országok NATOellenes erőivel ö sszefognunk, hiszen azokat éppen a magyarok és más kisebbségek elleni ellenszenv és gyűlölet tartja a politikai paletta perifériáján. Talán arra is érdemes röviden emlékeztetni, hogy vannak olyan keleteurópai országok, amelyekben elméletileg legalábbis - hangsúlyozom: csak elméletileg - lehet alternatívája a nyugatos fejlődésnek az ortodox kultúrkörhöz, a pánszláv eszméhez, a hagyományos keleteurópai értékekhez való visszatérés. Magyarország számára azonban ez az út járhatatlan. Számunkra csak és kizáróla g a NyugatEurópához, a nyugati értékekhez való visszatérés és azok megerősítése a járható út. Teljesen igaz ugyanakkor - osztom, amit Kovács László képviselőtársam mondott , hogy nagyon fontos: tartsuk fenn a jó viszonyt a keleteurópai országokkal, semm iképpen se éreztessük velük, hogy most már rossz magyar szokás szerint - mert van ilyen magyar szokás is - valamiképpen magas lóról, lóhátról kezeljük a szomszédos országokat. Ez semmiképpen sem lenne indokolt, nagyon sokat ártana nekünk, az ott élő magyar oknak és mindannak az elvnek, amelyet képviselünk. (17.10) De az erőnek sem kell többé engednünk ebben a viszonylatban, gondolom, ezt röviden, egyszerűen elismerjük és meg tudjuk állapítani. Annak is örülök, hogy Martonyi János külügyminiszter úr felsorolt a azokat a szomszédos országokat, amelyek csatlakozását különösen kívánatosnak tartjuk. Tudni kell természetesen, hogy ez nem csak rajtunk múlik, más országoknak és nagyhatalmaknak is beleszólásuk van a bővítésbe, de nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar politika, a magyar közvélemény továbbra is napirenden tartsa a további bővítés témáját és kérdését, és ebben jelezzük, hogy mi igenis a további bővítés hívei vagyunk. Két dolgot szeretnék még megemlíteni röviden, amely új problémát jelent nemcsak biztonság politikai, hanem külpolitikai gondolkodásunkban is. Az egyik: jelentőséget tulajdonítok annak a ténynek, hogy a nápolyi, úgynevezett déli parancsnokságon fogunk közreműködni. Azt hiszem, ez kiváló alkalom lesz arra, hogy a magyar politika, a magyar külpoli tikai gondolkodás újra felfedezze a mediterrán térséget, annak is elsősorban keleti részét. Magyarországnak valaha gazdasági, politikai és szellemi szerepe volt a Földközitenger keleti medencéjében. Akik ismerik ezeket az országokat, azok tudják, hogy épp úgy Törökországban, mint Görögországban, Izraelben és az arab országokban, Máltán és Cipruson a magyar névnek van becsülete, Magyarországot sokszor sokkal jobban ismerik, mint, mondjuk, egyes nyugateurópai országokban. Ezekben az országokban Magyarország újbóli megjelenésének van most lehetősége, van értelme. Sosem leszünk természetesen regionális középhatalom ebben a térségben, erről nem álmodozhatunk, de a meglevő esélyeket föl kell használni arra, hogy legyen az országnak egy korlátozott, de pontos medi terrán politikája. A másik - azt hiszem, én vagyok az utolsó, legalábbis előre jelentkezett utolsó szónok ebben a mai vitában : szeretném röviden mondani, hogy az ünnepek után természetesen a hétköznapok is el fognak következni. A NATO nem egy problémamen tes szervezet, eddig is hallottuk, hogy a 16 eddigi NATOország között katonapolitikai, biztonságpolitikai vagy éppen pénzügyi finanszírozási
