Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
518 Ez a hatályba léptetésre, tehát a hatályosságra vonatkozik, amit általában a törvény elején szoktunk definiálni, de mindenképpen a tör vény szövegrészében. Ugyanis azt mondja, hogy e törvény rendelkezései nem terjednek ki az 141. sorszám alatt felsorolt települések közül - és akkor elkezdi sorolni - mely településekre, milyen területekre. A kivételesség megjelölése nem a mellékletben szo kás, vagy akkor a törvényben utalni kellene egy pontban arra, hogy alkalmazni kell ezeken a településeken, és a 2. számú mellékletben esetleg a törvény utal arra, hogy felmentést ad, tehát nem kell alkalmazni a törvényt a 2. számú mellékletben felsorolt es etekben. Szeretném hozzátenni, hogy szakmai körökben, de azt hiszem, önkormányzati körökben is erősen vitatható, hogy miért pont a zamárdikőhegyi, kishegyi, illetve lovaskishegyi, öreghegyi volt zártkertek vannak benne, miért nem éppen, mondjuk, Gyenes diás. Persze, vannak érvek emellett, de azért azt hiszem, hogy lennének érvek a fordítottja mellett is. Tehát két problémánk van vele, és ezt kérném, hogy a parlament fontolja meg. Az egyik, hogy szabade itt kivételeket tennünk egyáltalán; a másik: ha tes zünk, azt a mellékletben, a melléklet végére gépelt szöveggel vagy a törvényben tegyük, úgy, ahogy ezt egyébként szokás, tehát a törvénybe beemelt szövegrészként kezeljük. Módosító indítványt is elég nehéz ehhez hozzátenni, mert az egész mellékletet kell m ódosítani, ha valaki akarja. Mi akarjuk, mert ezt ki akarjuk venni, de ehhez az egész mellékletet módosítani kell. Tehát már technikai, kezelési szempontból is kényelmetlen, jogalkotási szempontból pedig kifejezetten nem szép megoldás. Végezetül egy utolsó észrevételünk; azért soroltam el a korábbi rendeleteket, illetve utasításokat, intézkedéseket, egyebeket, amelyek abban a korban működtek, már úgy értve, hogy abban a korban nagyon sokszor nem törvényi szabályozás, hanem utasítás, állásfoglalás, irányelv s a többi szerepelt, gyakran törvényi szintű szigorral, de mindig a kiskaput megtalálva, tehát a korábbi szabályozásoknál általában ennél szélesebb körben történt a meghatározás. Tehát nem a közvetlen part menti település vonatkozásában. Most ez a leszűkít és, hogy csak erre vonatkozik, szerintünk nincs összhangban a védett céllal. A cél ugyanis a Balatonnak mint értéknek, világképnek a megvédése. És senki nem mondhatja, hogy a közvetlen Balatonmenti településektől kicsit, eggyel arrébb lépve a Balatonfelv idékre - aminek a képe hozzátartozik a Balatonhoz - vonatkozó korlátozás ne legyen meg. Mi lehet annak a következménye, ha erősen meghúzom a határt ezeknél a településeknél. Az, hogy a tőke kénytelenkelletlen, de bizony a következő közvetlen településekhe z - tehát mintegy 35 kilométerre a partvonaltól, de van, ahol ez csak 500 méter - fog elindulni, és ott teszi tönkre a szőlőskerteket, a domboldal képét, azt az örökséget, amit védenünk kell. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ha átmeneti a szabályozás, ha való ban szinte csak egy év van hátra, akkor ezt most széles körben húzzuk meg, abban a széles körben, amit csak érinteni fog majd a következő rendelkezés, hiszen - és itt szeretném hangsúlyozni - ma már egészen másként gondolkodunk környezetvédelmi, vízgazdálk odási szempontból is. Elhangzott a bizottsági ülésen és a szakmai anyagok között is, hogy nem is annyira veszélyeztetett területről van szó a vízbázisvédelem szempontjából. Én is ismerem a problémát, hiszen ott a besorolás 1től 8ig van, és ezek a terület ek általában 4től 7ig kapják a veszélyeztetettséget - mint vízbázis. (11.50) Épp az uniós csatlakozásunk új irányelvei között - hiszen az unióban más szempontrendszer merült fel - nemcsak a felszín alatti vizek, a vízbázisok védelmét kell biztosítani, ha nem felszíni vizeink, különösen az ilyen nagy élővizek minőségét. Éppen ezért a KHVMben jelenleg folyik az egész rendszer átminősítése a környezetvédelmi tárcával közösen, és ott bizony kiemelten első kategóriába kerülnek azok a települések, azok a térség ek, amelyek közvetlenül szennyeznek például egy olyan nagy élővizet, felszíni vizet, mint amilyen a Balaton. Ilyen értelemben rögtön más átsorolásba kerülnek, és rögtön nagyobb terület lesz
