Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
496 Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz jogorvoslat. Az alkotmányellenesség az alkotmány 57. § (5) bekezdése alapján pusztán már azon az alapon is megállapítható, hogy a törvényhozó elmulasztottae a jogorvoslati alapjog érvényesüléséhez szükség es eljárásjogi szabályok és garanciák megalkotását. A törvényhozónak tehát alkotmányos kötelessége olyan eljárásjogi szabályok megalkotása, amelyek alkalmazásával a jogsérelem valóságosan orvosolhatóvá válik. (A jegyzői székben Herényi Károly helyét Vido ven Árpád foglalja el.) Ahhoz, hogy az alkotmányjogi panasz jogorvoslati funkcióját betöltse, a törvényhozónak megfelelő eljárásjogi szabályok megalkotásával lehetővé kell tenni, hogy az eredményes panaszló útjából elháruljon az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán beállott jogerő. Az Alkotmánybíróság eddig is igyekezett ugyan az elbírált ügyek sajátosságaihoz igazodó jogorvoslatot nyújtani a megalapozott panasz előterjesztőjének. Így például a 32/1990. AB határozattal elbírált ügyben biztosított a a panaszosnak a jogsérelmet okozó államigazgatási határozat törvényességének bírósági felülvizsgálatát; vagy a 22/1991. AB határozattal felhívta az illetékes államigazgatási hatóságot, hogy a panaszt előterjesztő állampolgárok ügyében hozott államigazgat ási határozatokat semmisítse meg, és kötelezze az eljáró szerveket új eljárás lefolytatására és jogszerű határozat hozatalára. De hasonlóan említhetnénk a 34/1991. AB határozatot is, amely pedig az alkotmányellenes rendelkezésnek a panaszos konkrét polgári perében való alkalmazhatóságát kizárta. És lehetne tovább sorolni az eseteket, de nem érdemes. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis nem az a feladata, hogy a jogsérelem orvoslásának módját ő maga határozza meg. Az 57/1991.(XI.8.) AB határozatában dr. Kilényi Gé za és dr. Schmidt Péter alkotmánybírák a jogorvoslás módját illetően különvéleményt fogalmaztak meg, amelynek lényege, hogy az Alkotmánybíróság sem tehet meg mindent a jogorvoslás érdekében, amit az alkotmányosság érdekében egyébként szükségesnek tart. Min dezek késztették arra az Alkotmánybíróságot, hogy a 23/1998.(VI.9.) AB határozatában kimondja: az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást követett el azzal, hogy a büntetőeljáráson kívüli eljárásokban nem szabályozta az Alkotmánybíróság által alkotmányell enessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága kizárásának eljárásjogi következményeit. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy erre vonatkozó jogalkotási feladatának 1998. december 31. napjáig tegyen eleget. Ezt a határidőt ugyan már nem lehet tartani, de reméljük, hogy a késés nem lesz túlságosan hosszú. Amit hiányolunk a tervezetből, az bizonyos határidők beépítése, vagy határnapok megállapításával, vagy sürgős soronkívüliség elrendelésével. A panaszos ugya nis már rengeteg időt veszített a rendes eljárás során, amikor nem az ő, hanem a törvényhozó hibájából nem tudta a jogait érvényesíteni. Ha a perújítás során az új eljárás ismét elfoglalja a helyét az eljárások sorrendjében, az ismét jelentős idővesztesége t jelent, vagyis teljesen méltánytalanul sújtja újra a panaszost. Teljesen egyetértünk azzal, hogy az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása során jogsérelmet szenvedett fél végre jogorvoslathoz jusson. Azzal is egyetértünk, sőt természetesnek tartjuk, ho gy az e probléma miatti perújítás illetékmentes. A probléma azonban az, hogy a fenti javaslat elfogadása is csak az adott jogszabály alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság elé terjesztő panaszos problémája vonatkozásában oldja meg, és azt is csak a jövő re nézve. Pedig nyilván igen sok ügyben születhetett hasonló döntés, mint a sikeresen panaszlók esetében, csak éppen a többi hátrányt szenvedő vagy nem volt jogvégzett, vagy nem ismerte fel a vele szemben alkalmazott eljárás jogellenességét, alkotmányellen ességét. Az ő részükre e javaslat elfogadásával nem nyílik lehetőség az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával számukra okozott jogsérelem orvoslására - mint ezt már előttem Salamon László képviselőtársam is említette. Mindezek figyelembevételével a Ma gyar Igazság és Élet Pártja üdvözli e hosszú évek óta hiányzó törvényjavaslatot, és bár a fentiek alapján nem tartjuk teljes körűnek a múltban ilyen jellegű
