Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP):
474 Ha dollárban vagy bármilyen összemérhető egysé gben megnézzük NyugatEurópában, KeletKözépEurópában és Magyarországon ezeket a költségeket, akkor körülbelül azt mondhatjuk, hogy lengyelmagyarcseh viszonylatban évente változóan hol egyik, hol másik, hol harmadik van az első, második, harmadik helyen . Tehát tulajdonképpen összevethetők ezek a költségek, s ezek a költségek egyébként NyugatEurópához képest harmadnegyed mértékeket jelentenek, bár az utóbbi években néhány vonatkozásban érzékelhetően növekedtek. Természetesen lehet mondani, hogy vannak n álunk olcsóbbak. Románia, és ha a Balkán felé haladunk, vagy ha - ad absurdum mondom - elmegyünk Indiába vagy valahova DélKeletÁzsiába. De az is igaz, hogy nem ahhoz a humánerőforrásminőséghez mért olcsóság ez, tehát ha a kettő arányát vizsgáljuk, és ny ilván a befektető azt nézi, hogy mennyi pénzért mi éri meg számára, akkor ez nagyon vonzó. A magyar humán erőforrás vonzóan tudja azt a minőséget biztosítani, amilyen minőséget jóval inkább kell megfizetni bármely más országban. Erről van szó, én erről bes zéltem, és ezért mondtam azt, hogy a hazai sztenderdek persze számunkra jók, megélhetők (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és elviselhetők, jó irányba mennek. Elnök úr, befejezem természetesen! Ugyanakkor az európai mércéhez mérve egyharmados elmaradásban vannak és ez nagyon sok vállalkozásnak rontja a versenyét (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) , ha az Unión belülre kerülünk. És nem véletlen, hogy aggódnak a sztenderdek teljesülése miatt e gyszerűen üzleti, pénzügyi okokból. Erre kívántam utalni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra következik Sáling József képviselő úr, MSZP. DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Kollégák! A munka törvénykönyve módosításának vitájakor az első kérdés az, hogy miért is volt szükség erre a módosításra. Az általános indoklás szerint a kormányprogramban előírt általános felülvizsgálattól függetlenü l jelen módosítás bizonyos halaszthatatlan kérdések megoldását irányozza elő, vagyis az anyag szerkesztői is úgy gondolták eredetileg, de ebben állapodtak meg az ÉTben szereplő felek is. Egyrészt azt feltételezték, hogy a kormány betartja ígéretét és most csak a szükséges módosításokra szorítkozik, az átfogó módosításnál pedig mindenki kifejtheti álláspontját, a kormány nem egyoldalúan avatkozik bele a tőkemunka viszonyba, és mód lesz szakmai vitákra is, ide értve a munkajogi szakmán belüli vitákat és azo kat a szakterületeket is, amelyek életébe súlyosan beavatkozik a módosítás, például ilyen a kereskedelem. Ehhez képest utólag derült ki, hogy ez mégiscsak az átfogó módosítás első része, a szakszervezeti javaslatokat azonban még sem fogadta be a kormány, a szakmai viták pedig egyszerűen elmaradtak. Tavaly nyáron előkerült egy dolgozat, amelyet a munkaadók rendeltek meg, és a munka törvénykönyve lehetséges módosításáról szólt. Időközben ez a dolgozat kormányelőterjesztéssé, most pedig törvénymódosítássá nem esült. Csak megjegyzem, hogy a szerző mindkét esetben ugyanaz a személy. Nem csoda tehát, ha az anyag kifejezetten a munkaadóknak kedvez. Ez az eljárás nemcsak hogy nem tisztességes az érintettekkel szemben, de sérti a jogalkotásról szóló törvényt is, mert ha a kormányülésen kerül az anyagba egy új téma, arról nem fejthetik ki álláspontjukat a szociális partnerek. Egyébként a trükk ügyes: előbb meg kell hozatni egy politikai döntést, hogy aztán már csak presztízsokokból se lehessen visszalépni. Végül pedig a kapkodásra utal az is, hogy az indoklások nincsenek összhangban a normaszöveggel, a módosítások egy részét egyáltalán nem az élet kényszerítette ki, hanem politikai indítékúak és szakmailag teljesen kidolgozatlanok. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, a ma gyar munka törvénykönyve európai összehasonlításban is szokatlanul liberális volt már a megalkotásakor is. Az Európai Unióban sokkal szigorúbban
