Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:
461 Ugyanakkor szeretném azt is elmondani, hogy nagyon örültem volna, ha az elmúlt négy évben - három hét híján négy éve vagyok a Magyar Nemzeti Bank élén - egyetlen alkalommal bármelyik gazdasági bizottsági vagy költségvetési és pénzügyi bizottsági, vagy számvevőszéki bizottsági ülésen a képviselők - pártállásra való tekintet nélkül - megtették volna azokat a megjegyzéseket, kritikai észrevételeket, amelyek hozzásegíthettek volna minket ahhoz, hogy a beszámolónk még inkább megfele ljen a várakozásoknak. Ez elsősorban a formai részére vonatkozik. Szeretnék ennek kapcsán egykét kérdésre és egykét tartalmi kérdésre is kitérni, de tényleg csak nagyon röviden, hiszen késő van. Lehet, hogy nem vagyok erős matematikából, de számtanból mé g igen. Úgyhogy fölhívnám a Fidesz képviselőcsoportjának nevében felszólaló képviselő úr figyelmét, hogy az összeadással még alapvető problémái vannak. A Magyar Nemzeti Bank beszámolójának ugyanis nem 25 oldala foglalkozik a monetáris politikával és a Magy ar Nemzeti Bank feladataival, hanem ha összeadom, akkor minimum 115 oldala. Csak néhány címet mondanék, mert talán ez is elégséges. Az első tizenöt oldal az inflációval, a fogyasztói árakkal, termelői árakkal foglalkozik. A II. fejezet egésze a monetáris é s árfolyampolitikával, annak eszközrendszerével, eszköztárváltozásával, a kamatok alakulásával, a pénz- és hitelkereslet alakulásával, a piacok, a tőkepiacok alakulásával, a származékos piacok alakulásával foglalkozik. Teljes fejezet foglalkozik a külső e gyensúly alakulásával, amint Horváth képviselő úr is megjegyezte, a jegybanknak törvény alapján is feladata a valuta külső és belső vásárlóerejének stabilitását védeni, ez további 30 oldal. A beszámoló külön foglalkozik a jegybank emissziós tevékenységével . Én úgy gondolom, hogy a jegybank számára törvény írja elő az emissziós tevékenység folytatását, és erről a beszámolást is. (20.10) Ugyanúgy a pénz- és elszámolásforgalom is a Magyar Nemzeti Bank felelőssége. Azt gondolom, hogy egész egyszerűen célszerű v olna papírt és ceruzát venni, összeadni az összeadandókat, és akkor kiderül, hogy a beszámoló fele közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájával, a törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítésével foglalkozik. A kötet teljes második része to vább foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank működésével. Itt azt szeretném mondani a képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjának nevében felszólaló képviselő úrnak, hogy nem ismerek egyetlen olyan költségvetési beszámolót, zárszámadást, amelyben bármely kor mány bármely minisztériuma, bármely önálló költségvetési szerve olyan részletességgel számolna be saját tevékenységéről, saját bér- és létszámgazdálkodásáról, működési költségeiről, mint amit a Magyar Nemzeti Bank megtett. Úgyhogy egész egyszerűen visszaut asítom a képviselő úr felelőtlen és tényekkel alá nem támasztható megjegyzését. A Nemzeti Bank egyéb tevékenységeivel kapcsolatosan azt szeretném hangsúlyozni, hogy ami a létszám- és bérgazdálkodásunkat illeti, a részletes beszámolónk természetesen szól ar ról, hogy a Magyar Nemzeti Bankban a létszámcsökkenésnek mely része az, amely funkcióváltozáshoz kapcsolódik, és mely része az, amely azonos feladatok végrehajtása mellett történt. A Magyar Nemzeti Bank teljes létszámcsökkenése egyébként a mai napig körülb elül 1400 főt jelent. Az 1400 főből 400 fő az, aki funkcióváltás okán került el más állami intézményhez munkájának végzésére, és kereken 1000 fő az, akinek a létszámgazdálkodás felülvizsgálata, a belső szervezeti működési rend átalakítása következtében szű nt meg a munkahelye a Magyar Nemzeti Bankban. Szeretnék nagyon röviden néhány olyan tényről beszélni, amiről úgy gondolom, hogy talán félreértésen vagy esetleg az információk hiányán alapul. Kezdem a legfontosabb kérdéssel, az adósságcserével. Az adósságcs ere két intézmény között zajlik: a Magyar Nemzeti Bank és az állam, a költségvetés között. Ennek következtében az adósságcserének egy másfajta metszetéről, a teljes részletezettségről az 1997. évi zárszámadás kapcsán a Magyar Köztársaság Kormánya beszámolt . Úgy gondolom, ezt megismételni nem lett volna helyénvaló.