Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
452 Harmadsorban pedig utalnom kell arra, ho gy az államháztartás pénzügyi pozícióit, a kormányzat pénzügyi mozgásterét az MNBnek ez a '97. évi gazdálkodása, illetve az elkövetkezendő években készülődő vonatkozásai negatív irányba befolyásolják. Összességében van egy jegybankpolitika, és van egy kor mányzati pénzügypolitika. Az az optimális eset, hogyha a kettő összetalálkozik. Azonban hogy a jegybanki politika eltér a kormányzat pénzügyi politikájától, akkor a kormányzat rendelkezésére álló eszközök erősen korlátozottak. Márpedig a jegybanki függetle nségnek a túlhangsúlyozása, én úgy érzem, hogy a maastrichti kritériumoknak a jegybanki függetlenségen túli elemeit is negatív irányban rontják le. Sajnos, ez egy keserű, sajátos magyar jelenség, amellyel kapcsolatban tulajdonképpen, én befejezve gondolata imat, az lenne a tiszteletteljes kérésem, pártállástól, illetve betöltött pozíciótól függetlenül, hogy próbálja meg a pénzügyi kormányzat, illetve a jegybank ezen véleményem szerint áldatlan helyzetet némiképpen feloldani. (19.20) Azt hiszem, hogy a dolog nak nyertese a politikai pártok oldaláról nem lesz. Ennek a folyamatnak, ha ez végbemegy, az egyedüli nyertese a magyar társadalom és a magyar családok lennének. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóth y Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Jegybankelnök Úr! Most, így, a vita vége felé talán megengedhető az, hogy néhány képviselői észrevételre is reagáljak, mi közben talán képes leszek megvilágítani a szocialista képviselőcsoport beszámolóval kapcsolatos álláspontját. Többen hiányérzetet fogalmaztak meg, több hozzászóló képviselő úgy fogalmazott, hogy rendben van ez a beszámoló, de egy kicsit hiányos. Többek köz ött Rogán képviselő úr és Csúcs képviselőtársam is, másmás megvilágításban. Nos, az elmúlt napokban az volt a benyomásom, hogy van, akinek ez a beszámoló sok is volt, mert ha például a kormányfő elolvasta volna ezt a beszámolót, akkor azt gondolom, hogy 1 999. év elején nem tért volna vissza olyan módon 1995re, ahogyan visszatért. Vagy ha elolvasta volna, azt gondolom, akkor nem szűkítette volna le az 1995ös intézkedéscsomagot csak és kizárólag a családtámogatási rendszerre. Ha elolvasta volna, akkor talá n nagyobb alázatot tanúsított volna az akkori, szükségszerű intézkedésekkel szemben. Már említést tettem arról - és Rogán képviselő úr elég cinikus megnyilvánulása ismét arra késztet, hogy felhívjam a figyelmet arra , hogy az 1997. év jegybanki előkészíté se megítélésem szerint példa értékű volt. Erre egy kétperces reagálásban már utaltam. Minden olyan frakció, amely érdeklődést mutatott az átalakítással, az adósságcserével kapcsolatban, részt vehetett azon a rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzeti Bank rend ezett, és a kellő mélységű ismereteket képes volt megszerezni. Nos, a jelentés részletesen foglalkozik a magyar gazdaság 1997es fejlődésével. Ebben a vitában nagyon mély elemzésbe nem kívánok belemenni, hiszen a zárszámadás során ezt még 1998ban megtettü k. Tényként azonban mindenképpen megállapítható, hogy kedvezően ítélte, ítéli meg a gazdasági bizottság országgyűlési határozati javaslata is a '97. évi gazdaságipénzügyi folyamatokat. A költségvetési bizottság állásfoglalása is pozitívan viszonyul a '97. esztendőhöz, a pénzügyminiszter úr is elismerően szólt az akkori folyamatokról, és úgy gondolom, hogy a kormány is - az elmúlt hónapok során többször, amikor a realitások talaján mozgott - hasonlóan vélekedett. Persze a rádióhallgató, a közvélemény nem tu dja, hogy mi van ebben a jelentésben, és éppen ezért nem haszontalan az, ha a '97. év folyamatainak jellemzőiről említést teszünk. Ma már többen elmondták, hogy a GDP növekedése 4,4 százalék volt úgy, hogy a belföldi felhasználás növekedése 4,2 százalék. J avult a folyó fizetési mérleg hiánya, a tőkebeáramlás jelentős mértékben növekedett, a vállalati szektornál nagyobb jövedelem képződött, a nem ár jellegű versenyképesség növekedett, a
