Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
447 vagy ezzel a témával foglalkozónak nem sikerült feltárni, de még az Állami Számvevőszéknek sem, sőt a parlamentnek sem, hiszen ilyen anyag nem került a kezünkbe, és nincs az itteni archív anyagok között sem, még a zárolt anyagok között sem. Amikor ezt megpróbáltuk annak idején föltárni... - hadd idézzem, mondjuk, Nagy Pongrác nevét, aki kifejezetten kéréssel fordult az illetékeshez, elutasító választ k apott. Tehát ebből adódóan örülnék ennek, hiszen itt a szocialista párti képviselő, akinek a dokumentumban szerepel a hozzászólása, pont ezt nehezményezte. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Meg is mondom, Nyers Rezső volt, aki eb ben szólt, úgyhogy szíves örömmel hallgatnám ezt a kiegészítést. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Lentner Csaba képviselő úr következik, MIÉP. Tessék! DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Jegybankelnök Úr! Az 1997. évi nemzeti bankos beszámoló kapcsán eddig a vitában számos érv és ellenérv fogalmazódott meg. Azonban a vitát követve mind ez idáig nem hangzott az el, hogy 1997re vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank milyen monetá ris politikai irányelveket fogalmazott meg. Milyen monetáris politikai irányelveket fogalmazott meg, és ezek a monetáris politikai irányelvek mennyire voltak megalapozottak, mennyire voltak alkalmasak az ország gazdasági stabilitásának előrelendítéséhez? V aló igaz, hogy a monetáris politikai irányelvek alapvetően két súlyponti kérdésre helyezik a hangsúlyt. Az egyik a pénzintézeteknél, kereskedelmi bankoknál levő kötelező tartalékráta szabályozása, a másik pedig az infláció leszorítása. Ám mielőtt ezen két fontos terület részleteibe bocsátkoznék, hadd említsem meg azt, hogy amikor 1997 februárjában a kezembe vettem ezen '97. évre vonatkozó monetáris politikai irányelveket, feltűnt benne, hogy a Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok aggregált mérlegei egymáss al milyen összefüggést mutatnak. A '97. évi prognózisnál megdöbbentő volt számomra, hogy a kereskedelmi banki aggregált mérlegekben a Nemzeti Bank felé irányuló követeléstömeg, illetve a vállalkozók, vállalatok részére kihelyezett hiteltömeg tulajdonképpen egyenlő szinten állt egymással. Itt arról van szó, hogy a kereskedelmi bankok rendelkezésére álló pénztömeget a Nemzeti Bank úgy prognosztizálta, hogy 5050 százalékban oszlana meg. Ez tulajdonképpen a reálgazdaságtól - ipartól, mezőgazdaságtól - elég ros sz fényt vetett rá, hiszen egy hitelvisszafogó politikát sugall. Ugyanakkor az a másik 50 százalék, ami a kereskedelmi bankoktól a Nemzeti Bank felé jelentkezik mint kihelyezés, az pedig arra utal, hogy a kereskedelmi bankok az állampapírpiacon kívánják a tőkéjüket kamatoztatni. Egy olyan gazdaság, amely önök szerint növekedésre lenne ítéltetve, és ha a nemzetgazdaság összforrásai 50 százalékban irányulhatnak oda, akkor ott bizony komoly probléma van. Tartalmazott még ez a beszámoló - nagyon helyesen - '98ra vonatkozóan is prognózist. Itt még tovább emelkedik tulajdonképpen az állampapírpiacon megjelenő kereskedelmi banki tőketömeg. Tehát ez a vállalkozások részére elég rossz előjelet sugallt már 1997 februárjában is, két évvel ezelőtt. Annak idején én ezze l a kérdéssel behatóan foglalkoztam, már csak annak kapcsán is, hogy a nemzeti bankos monetáris irányelvek megfogalmazták azt, hogy a kereskedelmi bankokban szabályozott kötelező tartalékráta szintje csökkenni fog; tehát ezt pozitívumként értékelte. '95be n még 15 százalék körül volt a kötelező tartalékráta, majd '97 elejére a prognózis szerint ez lement volna 12re - ez egy pozitívum. Kérdezem: tényleg pozitívum ez? Ilyen viszonyok között nem, bár a kötelező tartalékráta kapcsán nyilván elsőéves közgazdász hallgatók is tudják, ha emelem a kötelező tartalékrátát, akkor a gazdaságba kevesebb pénz mehet ki elviekben. Maga az MNBanyag is említi, hogy e kötelező tartalékrátaszint vonatkozásában az európai átlag már ma is jóval alacsonyabb a magyarországinál. Ez annyit jelent - írom egy könyvben , hogy a
