Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
443 innen szállítják ki a saját, más országban elhelyezett ipartelepeikre ezeket a termékeket vag y fogyasztásra! Ezt csak egy tisztított mutatóval lehet tisztességesen értékelni! De rakjuk hozzá az adósság alakulását! A belső adósság kétszeresére növekedett. Nem lehet ezektől eltekinteni: 3000 milliárdról 6000 milliárd forint fölé emelkedett a belső a dósság '94 és '98 között! Tegyük hozzá a munkanélküliség alakulását - elsőéves közgazdász hallgatóknak is oktatjuk az infláció és a munkanélküliség összefüggését , és akkor látjuk, hogy Magyarországon a munkanélküliség tényleges aránya vagy tényleges nagy sága 1 millió 200 ezer fő. És akkor beszélünk hamisan a regisztráltról, bár szerencsére most már a KSH is kihozza a tényleges munkanélküliség 26 százalékos nagyságát. Ez egy egészen más képet ad! Tegyük hozzá a külföldi adósságállományt! Nehogy azt higgyük , hogy a külföldi adósság Magyarországon jelentős mértékben csökkent! Ez teljes áltatása a közvéleménynek is, meg saját magunknak is! Már aki legalábbis ezt elfogadja! A 25 milliárd dolláros bruttó külső adósságállomány magas! Azokat a trükköket, amit itt elvégeztek, hogy belső adóssággá tették át, vagy amikor '95ben a 35 milliárd dollárt az energiaszektor nem egészen tisztességes privatizációja révén csökkentették - ez húsz évre titkosított adatokkal párosul, amit a Magyar Nemzeti Bank titkosított, ami te ljesen jogtalan , akkor valamelyest csökkent az adósságállomány, de még mindig nagyon magas fajlagos mutatóként! Tehát egy lakosra vetítve magas a külföldi adósságállomány, és rendkívül magas, világviszonylatban is második, harmadik helyen vagyunk a belső adósságállományt tekintve. Akkor mire jó a gazdasági növekedésnek ez az önök által kincstári optimizmussal feltupírozott nagysága?! Ha megnézzük azt, hogy az exportnak a 70 százalékát kiviszik, ami külföldi tőke kezében van, elviszik az országból! Repatri álják a profitot! A profit 66 százaléka kimegy, tehát nem itt fektetik be a kapott profitot, nem beruházások növelésére fordítják, kiszállítják, ami teljesen jogos gondolkodás a külföldi tőkének ez a magatartása! Ha megtekintjük vagy átnézzük a költségveté st, akkor valóban mi hasznunk származik ebből? Ami veszteséget okozott a magyar gazdaságnak! Ha ezt a veszteséget visszakapná kártérítésként vagy kárpótlásként, és befektetné a technológiai fejlesztésbe, a humán infrastruktúrába, az életszínvonalat javító intézkedésekbe, akkor bizony Magyarország elérné azt a fejlettségi színvonalát, ami a két világháború között volt, amikor fejlettebb volt, mint az akkori Svédország és Japán! És ma hol van? A hatvanadik és hetvenedik ország között! (A jegyzői széket Herény i Károly foglalja el.) Kik adják a költségvetés bevételének 68 százalékát? A bérből és fizetésből élők, tehát a végső fogyasztók, aminek a zöme a lakosság. Azért jó buli Magyarországon befektetni, mert a jól képzett munkaerő itt a legolcsóbb, a legalacsony abb bérért dolgoznak! Tehát ha megnézzük, hogy mennyi a külföldi cégeknek a befizetése adó formájában, vagy mennyi a társaságiadóbefizetés, akkor nagyon jól tudjuk, hogy 256 milliárd forint, és a pénzügyi intézményeknek még az egy százalékát sem éri el, t ehát a külföldi biztosítók és külföldi bankok adóbefizetése a költségvetésbe. Tehát itt nem forrásbehozatal, hanem forráskiáramoltatás van, óriási tőkekivonás az országból! Ezt természetesen tükrözi - ahogy a kisgazda kolléga mondta - a családok megélhetés ének rendkívül katasztrofális romlása! Aki pedig ezt nem látja - persze, képviselői székből ezt nehéz nézni - menjen el a IX., a VIII. kerületbe, menjen el a Nyírségbe, menjen más területre, végezzen ott szociográfiai elemzéseket, és majd szembesül vele! E zt mindenekelőtt a mostani felelős pozícióban lévő tisztviselőknek és kormányzati tagoknak! Nézzük meg a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét - hiszen erről van szó az anyag egyharmadában vagy negyven százalékában, a többi gazdasági, pénzügyi elemzés! A jegyb anki törvény, a '91es törvény, kimondja, hogy az MNBnek mi a három fő feladata: a nemzeti
