Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
43 Nincsen olyan nagyhatalom, amelyik a mi területünkre szemet vetett volna. Konfliktusok szomszédainkkal vannak, lesznek. Magyarok élnek határainkon kívül, és ezeket a magyarokat csak itt ben t lehet megvédeni. Ha ezt az igényt nem adja fel a NATOcsatlakozással együtt a magyar társadalom és a Magyar Országgyűlés, akkor nem követett el hibát. Még talán a mi véleményünk ellenében is lehet belőle jó is. Abban a pillanatban azonban, hogy az a kény elmesség, az a nemtörődömség lesz úrrá ezen a társadalom, hogy most már itt van a NATO, megvéd bennünket mindentől - halottak vagyunk, végünk van. Ennek nem szabad bekövetkeznie! Tulajdonképpen ezt a figyelmeztetést akartam itt elmondani a tisztelt Háznak, amikor kifejtettem a véleményünket is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig az egyes képviselői hozzászólásokra kerül sor, melynek időtartama a házbizottság ajánlása alapján 1010 perc, tehát a 10 percet nem haladhatja meg. Elsőként megadom a szót Simicskó István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Tabajdi Csaba képviselő úr, a Magyar Szocialis ta Párt frakciójából. Képviselő úr, önt illeti a szó. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma, amikor a Magyar Köztársaságnak az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásár ól szóló törvényjavaslatról tárgyal a Magyar Országgyűlés, azt hiszem, nem túlzás történelmi jelentőségű eseményről beszélnünk. Fiatal magyar demokráciánk elismerésének világraszóló sikere az, amikor arról beszélhetünk, hogy néhány héten belül a legfejlett ebb országok közössége által létrehozott és működtetett Északatlanti Szerződés Szervezetének egyenrangú és teljes jogú tagjai lehetünk. Újkori történelmünk során először fordul elő, hogy olyan nemzetközi katonai védelmi szövetsé ghez csatlakozhatunk - természetesen önként, a magyar társadalom többségének szabad akaratából , amely hatékonyan képes garantálni tagállamainak, így hazánknak a biztonságát, és képes megteremteni a békés fejlődéshez szükséges környezetet. Szeretném hangs úlyozni, hogy szabad akaratunkból, önként és a NATO meghívására csatlakozunk a szövetséghez, amelyet egyébként a '97es népszavazás is megerősít. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a Fidesz ekkor ügydöntő népszavazásra hívta fel a figyelmet, ezt szav azta meg, és ilyen módon megfelelően ki is fejeződhetett a népakarat. Tisztelt Országgyűlés! Elértük azt, hogy Magyarországon egyetlen magyar családnak sem kell külső fenyegetettségtől tartania. Magyarország számára a NATO nemcsak fokozottabb biztonságot j elent, hanem külpolitikai egyeztetéseket, lehetőséget arra, hogy Magyarország eredményesen képviselhesse nemzeti érdekeit, részt vehessen világpolitikai döntésekben, tovább növelve hazánk nemzetközi tekintélyét. Magyarország a csatlakozás előtt is fontos s zerepet vállalt a béketeremtő, válságkezelő munkában, többek között a délszláv konfliktus során bizonyította együttműködési készségét és képességét. A Magyar Köztársaságnak természetesen fel kell készülnie a várható és lehetséges kihívásokra, és ezt nem te kinti pusztán azzal a ténnyel deklarálni, hogy a NATO teljes jogú tagja lesz. A magyar hadsereg további korszerűsítése kiemelt célként fogalmazódik meg. Magyarország felelősen tekint a jövőbe, hiszen a NATO szövetséges tagállamaként és a közép- és keleteu rópai térség stabil társadalmi, gazdasági, politikai tényezőjeként is vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyek a béke, a biztonság megőrzése tekintetében rá hárulnak. (16.20)
