Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
409 Úgy gondolom azonban, hogy a monetáris politikai függetlenség erősítése és a jegybank gazdálkodásának ellenőrzése egymással nem összefüggő kérdések, a jegybank gazdálkodásának ellenőrzése a parlament vagy az általa felhatalmazott kormány feladata, ezt jelenleg a felügyelőbizottság erősítésével szeretnénk elérni. Úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy a napi gazdálkodást a felügyelőbizottság úgy ellenőrizze, hogy önálló vizsgálatokat rendelhet el a jegybankba n, esetleg egy második auditort alkalmaz, amelyet a felügyelőbizottság bíz meg, vagy más módon ezeknek az ellenőrzési eszközöknek a kidolgozására sor fog kerülni a közeli jövőben, és remélem, hogy a jegybankkal egyetértésben az elkövetkező néhány héten vag y hónapban a gazdálkodásellenőrzés erősítését el fogjuk tudni érni. (15.30) A második kérdéskör a jegybank fő célkitűzéséből következik, hogy hogyan alakul az infláció, de a fő célja az infláció leszorítása. Hallottuk Surányi úrtó l, hogy most először 10 százalék alá csökkent az infláció, ezt a 10 százalék alatti áremelkedést szeretnénk megtartani az idén. 1997ben, a beszámoló idején 18,3 százalékos volt az infláció, '98ban 14,3 százalékos, '99ben pedig 910 százalékos évi áremel kedési ütemet szeretnénk elérni. Úgy gondolom, hogy miután a januári 10 százalék alatt van, erre minden esélyünk megvan. 2000re az infláció ütemét 6,57,5 százalékra szeretnénk csökkenteni, és reméljük, hogy 2001ben 5 százalék alá csökkenthető lesz az in fláció. Ez az inflációs ütem nagyjából megfelel az európai uniós országok inflációjának, illetve annyival nagyobb a magyar ütem, amennyivel a magyar termelékenység növekedése nagyobb, tehát a magyar valuta felértékelődése indokolt. Úgy gondoljuk, hogy az E urópai Unióba való belépésünkkor ezen a területen is el fogjuk érni, vagy majdnem el fogjuk érni a maastrichti kritériumokban meghatározott mutatókat, és az uniós csatlakozásunk után kéthárom évvel reális lehetőségünk lesz arra, hogy az Európai Monetáris Unióhoz is csatlakozzunk. Mindenesetre a célkitűzés az, hogy az infláció ütemét tovább csökkentsük, és ebben a jegybanknak nagyon nagy szerepe lesz. Úgy gondoljuk, hogy a jegybankkal együtt a kormány által elfogadott intézkedéscsomag eddig eredményes volt az elmúlt hónapokban, és reméljük, hogy az elkövetkező hónapokban, években is eredményes lesz. Az első fő célkitűzés az inflációval kapcsolatos várakozások megfordítása volt, ezt az elmúlt hónapokban sikerült elérni, a gazdasági szereplők, a lakosság várak ozása ma kisebb, mint bármikor máskor. Ez nagymértékben hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Talán a második legfontosabb, amit az infláció csökkentése érdekében tehetünk, a költségvetési hiány csökkentése. Ha 1999ben 4 százalék alatt akarjuk tartani a költségvetési hiányt, a költségvetés túlköltekezésének megakadályozása nagymértékben hozzájárulhat a pénzkibocsátás, illetve az infláció ütemének csökkentéséhez. '99 elején sikerült eredményt elérnünk a korábbi indexálások csökkentésében. Nem mondom, hogy teljes mértékben elégedettek vagyunk ezzel. A kormány ellenőrzése alatt történt áremelések átlagos üteme 11 százalék alatt volt, de a jövő évi célkitűzésünk az, hogy egyetlen területen - már ami az állam ellenőrzése alatt van - se lehessen jobban növelni a z árakat, mint az előre jelzett inflációs ütem. Az idén ezt, sajnos, nem sikerült teljesítenünk, mert a korábbi években felhalmozódott feszültségek vagy árlemaradások néhány területen, például a közlekedésben, a tömegközlekedésben 1415 százalékos áremelke dést indokoltak. Úgy gondoljuk, hogy jövőre nem lesz indokolt az átlagos inflációnál magasabb áremelkedés, és azokat a vállalatokat, amelyek ilyet előterjesztenek, feltétlenül költségcsökkentésre és az áremelkedési ütem csökkentésére szeretnénk kényszeríte ni. A leértékelés havi ütemének csökkentése is hozzájárul az infláció csökkentéséhez, ez az elmúlt évben többször bekövetkezett, és az idén év elején újra. A harmadik kérdéskör, amiről röviden beszélni szeretnék, a csökkenő infláció és a gyors gazdasági nö vekedés összefüggése. Úgy tűnik, hogy Magyarország egy kisebb gazdasági csodát produkál, hiszen egyszerre gyors a gazdasági növekedés, és egyszerre csökken az infláció üteme. Ez
