Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Az egyes állami vezetők tisztázatlan érdekeltségi kapcsolatai következtében kirobbant Fidesz-Lockheed-botrány tényeit és következményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ)
3558 nem derítette ki az eddigi vizsgálat - bár mi készen állunk, és ki fogjuk deríteni , hogy kik voltak ezek a part nerek, akiknek visszaküldték ezt a faxot. Ugyanis - mint ahogy a Lockheed vizsgálata kiderítette - nem a Népszavának küldték, hanem Steven M. Jones úr saját partnereinek. Ezek után nem értem azt a csodálkozást, meglepetést és azt az állítást, hogy mi minde rről nem tudtunk semmit. Bizony, nem így van, tisztelt képviselőtársaim. Lehet, hogy az aláírók nagyrésze nem tudta, de néhányan nagyon pontosan tudták, hogy miről van szó. Megbeszélések eredményeképpen került vissza az a fax. Több hónapos szorgos munka fo lyt e fax visszaküldéséért. Tehát ami a manipulációt illeti, az nyilvánvalóan van, de azt nem a sajtó hajtotta végre, hanem az ügy kezdeményezői és résztvevői. Erről is szeretnénk többet tudni. Nehezen megmagyarázható számunkra az, hogy amikor a Minisztere lnöki Hivatal három államtitkára egy ilyen fontos ügyben folyamatosan - ezek szerint hónapokon keresztül - előkészítő munkát és megbeszéléseket folytat, mindarról az értük vagy a Miniszterelnöki Hivatalért felelős miniszter nem tudott volna. Persze nem áll ítom, hogy tudta, de meg kell mondanom, hogy ez sem vet igazán jó fényt az ott folyó tevékenységre. Ha megtehető az, hogy akár diákos csínytevésből, akár valamiféle összeesküvéstől vezérelve három államtitkár komoly államügyekben folyamatosan tevékenykedje n anélkül, hogy hivatali elöljárójuk erről mit sem tudjon, az legalább annyira elgondolkodtató, mint az, ha Stumpf miniszter úr minderről tudott volna, és a jóváhagyásával folyt volna. Ugyanúgy az is nehezen érthető, tisztelt képviselőtársaim, hogy Szemerk ényi Réka miniszterelnöki főtanácsadó asszony, aki mindezt látta, butaságnak tartotta, elutasította, ahogy ezt hallotta, vajon miért nem jelezte hivatali elöljáróinak, hogy miről van szó. Tehát ezek a kérdések is a vizsgálataink körébe tartoznak. Van egy m ásik érdekes, új mozzanat. Semmilyen feltételezésbe nem akarok, nem szeretnék belebocsátkozni, mert ez megint a mi közös vizsgálóbizottságunk feladata lesz. De bizony, Rónai Gábor úr szerepe fölöttébb érdekes ebben az ügyben. Az illető úr ugyanis nemcsak e bben a vizsgálóbizottság által érintett ügyben szerepel, hanem, mint kiderült, hasonló módon vizsgálódásokat szeretett volna folytatni más politikai ügyekben is, a meghallgatási bizottság tárgykörébe eső ügyekben is. Tehát politikusok megfigyelési ügyeiben is fölmerült a neve. Nem tudom pontosan, hogy ott milyen tevékenységet folytatott vagy fejtett ki, ezt is szeretnénk majd bevonni a vizsgálatok körébe. Erre nyilván kapunk majd választ. Mindenesetre ez azt jelenti, hogy az ügy ágabogai elágaznak egészen a lehallgatási ügyig menőleg. Az illető személynek tehát nem csupán abban merült ki a tevékenysége, hogy az Egyesült Államok következő nagykövetét keresse meg, de a magyar politikai élet vezetőiről is információkat szeretett volna beszerezni. Azt hiszem, h ogy ezek épp elég indokot adnak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ügyet közösen, kellő komolysággal vizsgáljuk ki, járjunk a végére, mert bár a dolog alapvetően fideszes államtitkárokat, fideszes képviselőket érint, mondhatnánk azt is, hogy csak az ő ügyük, de itt az ország ügyéről is szó van, mert a kárt mindannyian elszenvedjük, bár a hibát ők követték el. Végezetül hadd mondjam el azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magam részéről nagyon bízom abban, hogy ez a bizottság még a nyári szünet előtt fel tud állni. Fontosnak tartom azt, hogy ebben az ügyben a parlament együttműködése nyomán már a nyáron lefolytathassuk a vizsgálatokat, és szeptemberben a parlament plenáris ülése dönthessen a vizsgálati jelentésről. Azt hiszem, hogy ha jóhiszeműek az é rintettek és hisznek abban, amit állítanak a nyilvánosság előtt - és mi ezt most fogadjuk is el, mert az ártatlanság vélelme mindenkit megillet , akkor bizony az ő érdekük elsősorban az, hogy minél hamarabb záruljon le az ügy, és derüljön ki az igazság. E z azonban csak akkor lehetséges, tisztelt képviselőtársaim, ha ehhez meg tudjuk nyerni valamennyi frakció és különösképpen a kormánypárti frakciók támogatását is. A magam részéről nagyon bízom abban, hogy a józan önérdek fölismerteti képviselőtársainkkal a zt, hogy ennek a bizottságnak a
