Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Áder János): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3491 Országgyűlés különböző bizottságaitól. Szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldásokat sikerüljön megtalálni. Minden módosító indítvány, függetlenül attól, ho gy végül is beépülte a tervezetbe vagy sem, hozzájárult a törvénymódosítás jobbításához, hiszen az indítvány vitája hozzásegített a legmegfelelőbb döntés kialakításához. A módosító javaslatok alapján kialakított közel 230 módosító javaslat közül 71et tám ogatott a kormány, amely ily módon beépült az eredetileg benyújtott törvényjavaslatba. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan feladatokat fogalmaz meg, amelyek átnyúlnak a kormányzati ciklusokon, és amelyek elvégzéséhez szükség van a stabil, széles körű e gyeztetésen nyugvó jogszabályi háttérre. A folyamatosság biztosítéka az a párbeszéd, amely a parlamenti vita során létrejött, és amely hozzájárult ahhoz, hogy az adott koncepció mentén a legoptimálisabb szabályozási lehetőséget megtaláljuk. Ezért kívánok k öszönetet mondani a parlament valamennyi pártjának, beleértve mind az ellenzéki, mind a kormánypártokat. Az elfogadott és beépített módosító javaslatok számos helyen pontosították a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Néhány elfogadott és beépített törvényjavaslat a kormány eredeti elképzeléséhez képest is jelentős előrelépést tartalmaz. Néhány példát kívánok kiemelni, és az önök figyelmébe ajánlani ezek közül. Az első: lényegesen nőtt az országos kisebbségi önkormányzatok jogosítványa a módosító ja vaslatok alapján. Minden olyan kérdésben biztosítja az elfogadásra kerülő törvényjavaslat az egyetértési jogot, amelyik érinti a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelését, iskolai oktatását. Ez az egyetértési jog összhangban áll a Magyar Köztársaság alko tmányával, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel. A második: a közoktatás intézményeinek, illetve a közoktatás rendszerének biztonságosabb működését szolgálják azok a támogatott, elfogadott, és így beépített módosító javaslatok , amelyek a benyújtott törvényjavaslathoz képest kiegészítették a megyei fejlesztési tervre vonatkozó elképzeléseket, megkövetelve, hogy azok tartalmazzanak rendelkezéseket a középfokú beiskolázásra, illetőleg az átjárhatóság biztosítékaira és feltételeire . Hasonló garanciális rendelkezésnek tekinthető az az elfogadott javaslat, melynek alapján minden intézményfenntartónak ütemtervet kell készítenie a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásához. Harmadik: sikerült a hatá lyos törvényi szöveghez képest egyértelműbben, pontosabban megfogalmazni az egyházi jogi személy által szervezett, nem kötelező, fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésének egyes kérdéseit, az érdekelt felek együttműködési kötelezettségét. Világossá vált ugyanakkor az egyházi jogi személyek által fenntartott nevelési, oktatási intézmények finanszírozásának szabálya is. Negyedik: az iskolarendszer stabilizálása mellett, stabilitása mellett fontos követelmény, hogy megmaradjon, megteremtődjön a feltétel a továbbtanuláshoz azok részére is, akik fogyatékosak. Az értelmi fogyatékos tanulók oktatását elősegítő előkészítő szakiskola ugyancsak elfogadott módosító javaslat alapján épül be a közoktatás intézményrendszerébe. Ötödik: a közoktatásban egyre nagyobb szerepet kap a munka, a gazdaság világa. Fontos módosító javaslatnak tekinthető ezért az az elfogadott és támogatott javaslat, amelyik az Országos Köznevelési Tanács létszámát kibővítette, lehetővé tette, hogy munkájában a jövőben közreműködjenek az ország os munkaadói szövetségek és a munkaadók, kamarák által jelölt tagjai. Hatodik: a törvénymódosítás fontos eleme az a bizottsági javaslat, amely a közoktatási intézményekben végezhető reklámtevékenységet korlátozza, szigorú szabályokban rögzíti. Ez a javasla t az óvodákban, az általános iskolákban, valamint az általános iskolai tanulókat ellátó kollégiumokban korlátozza a reklámtevékenységet oly módon, hogy ezen intézményekben az csak az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevé kenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függhet össze. A többi intézményben folytatott gazdasági
