Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Dr. Füle István (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Mi lesz a nyári gátak sorsa a nagy árvíz után?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3470 statisztikával játszadozni lehet, hogy 25 év alatt vagy nem tudom, mennyi idő alatt hány halálos áldozata volt ennek a versenynek. Úgy gondolom, hogy egy is sok, hogyha egy emberáldozatot követel is; és én azt hiszem, hogy az előírások lehetnek jók, lehetnek hasznosak, de az elmélet és a gyakorlat között néha szokott óriási szakadék tátongani. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy képviselő úr elfogadta az államtitkár úr válaszát. Dr. Füle István (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Mi lesz a nyári gátak sorsa a nagy árvíz után?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Füle István, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, "Mi lesz a nyári gátak sorsa a nagy árvíz után?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az évszázad tiszai árvíz e több helyütt elsodorta a nyári gátakat, s ezzel együtt a megélhetés reményét is. Így van ez Vezsenyben is, ahol a község mezőgazdasági művelés alatt álló területének 69 százaléka a nyári gátak által határolt. A novemberi árvíz során az önkormányzat a mag as vízállásra tekintettel a zsilipek kinyitásával s a gát átvágásával biztosította, hogy a vezsenyi rét betöltse másodlagos víztározó szerepét. Így történt ez 1999. március 8án reggel is. Másnap a Kötivizig megkezdte a nyári gát visszabontását, amit semmi féle egyeztetés nem előzött meg. Ennek eredményeként a területünk minden 540 centiméter feletti víz ellen védtelenné vált. Itt több száz kis földtulajdonosnak van földje, akiknek egyetlen megélhetési forrása ez. A 900 lelkes településnek a helyreállításhoz nincs ereje, sőt félő, hogy a magas víz a meglazított gátat elmossa, s így 1500 hektár terület mezőgazdaságilag művelhetetlenné válik. A probléma természetesen nem csak Vezsenyt érinti. Ezért is lenne fontos, hogy ha már ebben az évben nem is tudnak terme lni, de legalább a jövőben lehessen tudni, mihez kezdjenek az itt élő kisgazdák. A fentiek alapján kérdezem az államtitkár urat: Mi lesz a nyári gátak sorsa a Tisza mentén? Milyen központi intézkedések várhatók a probléma hosszú távú megoldására? (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen képviselő úr kérdését. Képviselő úr kérdésére Manninger Jenő, közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! MANNINGER JENŐ közleked ési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A legutóbbi tavaszi áradáskor a Tisza középső szakaszán, így Vezseny térségében is a folyó vízszintje soha nem tapasztalt mértéket ért el. (1 6.20) Ennek kialakulásában és az árvíz lassú levonulásában szerepe volt annak is, hogy az árvízi medret a nyári gátak jelentősen leszűkítették. A probléma onnan ered, hogy az évtizedek során egyegy kivédhetőnek látszó árvíz levonulásakor a nyári gátakat m egmagasították, amelyeket aztán
