Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÓGL ÁRPÁD
347 miatt fokozott védelmet igénylő személyek érdekében, illetőleg az egészségvédelem szempontjait fokozottan érvényre juttató csomagolási szabályok feláll ításával érintik. Nem tartalmaz ugyanakkor a törvényjavaslat a dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályokat, bár a jelen tervezet tárgykörébe is illeszthetők lennének. Azért nem, mert ez a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény uniós direktívák kal összhangban lévő, küszöbön álló módosításának lesz a feladata. Tudomásom szerint a tavaszi ülésszak kapcsán szóba kerül. Az előterjesztett javaslat egészségvédelmi bírság nevesítésével szankciót biztosított a törvényben szabá lyozott, valamint a munkahelyeket érintő valamennyi dohányzási korlátozás, illetve azzal összefüggő kötelezettség megsértése esetére. A fizetendő pénzbírság konkrét összege a jogsértő magatartás jellege szerint differenciált, felső határa 30 ezer forint és 100 ezer forint között alakul. A befolyt pénzbírság a fogyasztóvédelmi felügyelőségek által az előterjesztett törvénytervezet alapján alkalmazott fogyasztóvédelmi bírság 50 százalékával együtt a központi költségvetésbe, az Egészségügyi Minisztérium fejeze t számára nyitott célszámlára kerülne, mely kizárólag a törvényben meghatározott, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalát, egyéb egészségpolitikai prioritások megvalósítását ösztönző programok támogatására lenne igénybe vehető. Tisztelt Képviselőtársai m! A törvénytervezet 1997 júniusában egyszer már benyújtatott, a törvényjavaslat vitájára azonban a választásokat megelőzően nem került sor. A kormány a korábbiakban már egyeztetett és az alapvető egyetértéssel találkozó törvénytervezet tartalmát a lényege s kérdéseket illetően nem változtatta meg. De a mostani törvényjavaslatába olyan új elemek is bekerültek, amelyeket a kormány egészségpolitikai prioritásai, a korábbi törvényjavaslat parlamenti bizottsági vitája, valamint a beérkezett képviselői módosító i ndítványok indokolttá tettek. Ilyen elem például, hogy az elsőbbséget élvező egészségvédelem fokozott biztosítása érdekében indokolt a 18 éven aluli személyeket nem csupán a dohánytermékekhez való hozzájutásukban, hanem a dohánytermékek fogyasztásában is k orlátozni. Vagy az, hogy egységesen 18 éves korhatár alatt a forgalmazás módjától függetlenül korlátozzuk a kiskorúaknak a dohánytermékekhez kereskedelmi forgalomban való hozzájutását. Az ismételt közigazgatási egyeztetés eredményeként a következő további új elemek kerültek a javaslatba: a dohányzással, a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő ellenőrzést, illetőleg hatósági ellenőrzést végző személyeknek az eljárás eredményességét biztosító jogosítványai; a dohányzással, a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő tilalmak, korlátozások megtartásának ellenőrzéséért feladatkörükben nem hatóságként felelős személyek mulasztásának jogkövetkezményei; a fiatalkorúak jogi felelősségére vonatkozó részletes, differenciált szabályozás; az egészségvédelmi bírság k iszabására irányuló eljárás során a büntetés korlátlan enyhítésének, illetőleg a felelősségre vonás mellőzésének lehetősége, széles körű mérlegelést biztosítva ezzel az eljáró hatóságok számára a bírság mértékének meghatározására, illetőleg a bírságkiszabá s esetleges mellőzésére. Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy e törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a dohányzás okozta nagyon kedvezőtlen népegészségügyi tendenciák megálljanak és megforduljanak. (9.20) Természetesen tudjuk, hogy a szabályozás hatá sa a társadalmi folyamatok jellege miatt csak hosszabb időszak elteltével jelentkezik, és számos más tényező is befolyásolja a kedvező hatás előtérbe kerülését. A törvényjavaslat elfogadásával elsősorban a nemdohányzók nyernek valóban nemcsak jogot, hanem lehetőséget is a füstmentes környezetre. A törvény alapvető célja az, hogy a dohányzás fokozatos visszaszorításával érezhető egészségjavulást érjen el hosszú távon. Tekintettel a folyamatok jellegére, rövid távon várhatóan nem fog jelentkezni lényeges javu lás a teljes népességen belül. A külföldi tapasztalatok is azt jelzik, hogy a hetvenes években bevezetett, dohányzást visszaszorító programok társadalmi méretű hatásához minimum 20 év volt szükséges, bár már középtávon is várható bizonyos kedvező tendencia megjelenése.
