Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Dr. Kálmán András (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Mikor lesz alkotmányos megoldása a közforgalmú kikötőknek?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3447 Az Alkotmánybíróság 1997. szeptember 15én kelt, 1201/AB/1997/6. számú határozatában megállapította, hogy a hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. módosított 20. § (4) bekezdés a) pontja alkotmányellenes. Ezzel egyező megállapítás várható a hajózási tvr. 20. § (4) bekezdésének más pontjával összefüggésben is. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az országos közforgalmú kikötők létesítéséhez és működtetéséhez alapvető nemzetgazdasági érdek fűződik . Ön előtt is ismert, hogy az Európai Unió a Dunát ugyanolyan közlekedési folyosónak tekinti, mint a kiépítendő autópálya, illetve gyorsforgalmi úthálózatunkat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A koszovói helyzet rendeződésével remény van arra, hogy helyreáll a Duna déli szakaszának hajózhatósága (Az elnök ismét csenget.) , és jelentős szerephez jut... Köszönöm, akkor a kérdést tenném fel. Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy megszűnjön az országos kö zforgalmú kikötők létesítését és fejlesztését akadályozó alkotmányellenes helyzet? Mikorra várható az alkotmányos állapot visszaállítása? Mikor kezdődik el és mikorra várható az országos közforgalmú kikötők kialakítása és fejlesztése? Köszönöm. (Taps az MS ZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Manninger Jenő államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Duna nemzetközi vízi útjának fejlesztését természetesen kiemelt feladatként kezeljük. Az elmúlt évtizedben megkötött, a hajózás fejlődését elősegítő európai víziúthálózatra vonatkozó egyezmények és konzultációk szintén ezt a célt szolgálták. (14.50) Ennek megf elelően kezdtük meg a vízi közlekedés alágazati stratégiájának kidolgozását, amelyben már figyelembe vesszük az európai uniós tagsággal járó, többek között a nemzetközi jelentőségű kikötőkre vonatkozó követelményeket is. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az országos közforgalmú kikötők létesítéséhez és működtetéséhez alapvető nemzetgazdasági érdekünk fűződik. Tárcánk ezért ez év végéig mintegy 2 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat a rendezett állami tulajdonú és prioritást élvező bajai és valószínűleg a győrgönyűi országos közforgalmú kikötőkben. Ennek egyik eredménye lesz az ez év júliusában átadásra kerülő bajai RoRo terminál, ami a jugoszláv háború miatt megszűnt aldunai hajózás folytán az áruk kamionokon való vízre terelését teszi lehetővé a Duna jelenlegi déli végponti kikötőjében. Az ön által említett konkrét esettel az országos közforgalmú kikötők minősítésével kapcsolatosan pedig hadd tájékoztassam, hogy az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgála tára irányuló kezdeményezésnek csak egy pontját találta helytállónak. Határozatában kimondta, hogy a Csepeli Nemzetközi Szabadkikötő országos közforgalmú kikötővé minősítése, a hajózásról szóló törvényerejű rendelet erre vonatkozó pontja alkotmányellenes, és azt visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Amíg a hajózási törvényerejű rendelet egyéb rendelkezéseiről az Alkotmánybíróság ilyen határozatot nem hoz, addig az interpellációjában említett feltevés, miszerint a törvényerejű rendelet a 20. § (4) bekez désében felsorolt többi kikötő esetében is hasonló döntés várható, nem igazolható. Ezért a képviselő úr által említett esetben alkotmányellenes helyzetről nem beszélhetünk. A közeljövőben készítjük el a vízi közlekedés alágazati stratégiáját, amely a már k észülő, vízi közlekedésről szóló törvényben megfelelően figyelembe veszi az országos közforgalmú kikötők
