Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3406 menően tárgyalták már a törvényjavaslat hibáit. Kilenc pontban foglalható össze az, hogy Magyarországon a régióknak milyen elvekre kellene felépülni: Az egyik az - és erre több utalás volt , hogy mindenféleképpen fejlesztési jellegűekn ek kellene lenni. Ez a regionális lehatárolás statisztikai jellegű lehatárolás, méghozzá olyan megyéket kényszerít egymás mellé, amelyeknek semmilyen történelmi, földrajzi, gazdasági kapcsolatuk soha nem volt és nem is lesz, tehát ilyen szempontból, elsődl egesen fejlesztési szempontból értelmetlenek. A második az, hogy ezeknek a régióknak mennyiségi és minőségi értelemben versenyképeseknek kellene lenni. Tisztelettel felhívom az előttem szóló képviselőtársam figyelmét, hogy óriási tévedés ezeket a régiókat pillanatnyilag az európai régiókhoz hasonlítani. Rendkívül nagy csúsztatás van abban, hogy Magyarországon ezekben a régiókban Budapest lakosságának száma megjelenik. A dunántúli három régióból kettőnek a lakossága az 1 milliót sem éri el, ami azt jelenti, hogy egy közepes európai város nagyságrendjét nem éri el, és a harmadik is éppen hogy meghaladja. Amikor Németországban a tizenhat tartományt kilenc eurorégióra vonják össze, amikor Olaszországban a húsz tartományt kilencre vonják össze, amikor elhangzott, hogy Franciaországban milyen eurorégiókat alakítanak ki, akkor mi egy 900 ezres megyecsoporttal, olyan megyékkel, amelyeknek semmi közük nincsen egymáshoz, próbálunk ebben az európai versenyben gazdasági és társadalmi értelemben versenyképesek lenni. Arró l nem is beszélve, hogy ez a regionális rendszer az európai pénzek elvesztésének rendkívül egyszerű és kiváló eszköze lehet. Szeretném, ha Torgyán miniszter úr, aki a vidékfejlesztésnek mindenféleképpen zászlóvivője, de biztos vagyok benne, hogy nem kívánn á azt, hogy Budapest és a budapesti központi régió megcsonkuljon, tudomásul venné - és a mai kormányzat , hogy tekintettel arra, hogy a budapesti központi régió, ami benne szerepel ebben a módosításban, a vásárlóerőparitáson mért összehasonlítási arányba n már 73 százalékát éri el az Európai Uniónak, és 75 százalék fölött egyetlenegy vasat sem kaphat a strukturális alapokból, legalábbis abból az objektív egyből, amiből szeretnénk a pénzt megkapni; ez azt jelenti, hogy a magyar népesség 30 százaléka várható an a csatlakozásunk időszakára már ki lesz rekesztve az európai strukturális alapok ilyen központi támogatási lehetőségéből. Persze lehetséges, hogy ez valakinek jó, de hogy az országnak nem jó, az egészen biztos. További nagyon fontos kérdés az, hogy ezek hosszú távon stabilake. Hosszú távon csak olyan régiót lehet kijelölni, amely tudomásul veszi azt az európai történelmi fejlődést, amit a csatlakozás gyorsít föl, magyarul: a határon átnyúló olyan régiók kialakítását, amelyek tudomásul veszik a történelm i összefüggéseket, és akár lesz schengeni határ, akár nem lesz schengeni határ, pontosan a határon átnyúló támogatások révén segít abban, hogy ennek a középeurópai régiónak a felzárkózása közös és egységes legyen. Az teljesen egyértelmű kategória, hogy le gitim legyen. A Magyar Szocialista Párt elnökségének is van egy olyan határozata - és ezt nem egyedi képviselői vágyak fogalmazzák meg , hogy ezek a régiók pontosan az európai alakulásnak és fejlődésnek megfelelően mindenféleképpen vagy közvetlen, vagy kö zvetett választott testülettel rendelkezzenek. Ebben az esetben tudnak igazán beilleszkedni abba az önkormányzati rendszerbe, aminek a továbbfejlődését célozzák. Rendkívül fontos, hogy ezek önálló eszközökkel rendelkezzenek. Az előbb by the way elhangzott az, hogy adózás. Igen, a regionális rendszerek továbbfejlődésének a lényege az, hogy olyan önálló forrásokkal is rendelkezzenek, amelyek nem szolgáltatják ki a régiókat az állami központi hatalomnak. Annak az állami központi hatalomnak - vagy legalábbis a növelésnek , amelynek pregnáns példája ez a módosítás. Kérem utánaszámolni, hogy a tizenegy minisztériumon kívül ki mindenki van benne az állami hivatalok részéről, és nézzék meg azt, hogy a budapesti központi körzetben eleve helyből adottan állami többsé g van! Volt már utalás rá, de azért egyetlenegy példát hadd mondjak: nem nehéz a törvényjavaslatból kikövetkeztetni, hogy ha Budapesten a közigazgatási hivatal vezetője úgy értékeli, hogy a budapesti költségvetés elemzésének folyamán nem eléggé hatékonyan jár el a budapesti közgyűlés, Demszky Gábor
