Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÉKKŐI ZOLTÁN, a területfejlesztési bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARÁTH ETELE, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3392 egyáltalán a tö rvény minősítése, a törvény bírálata nem hangzott el, kizárólag a mostani ellenzéki képviselők részéről. Mi az a négy pont, amiért mi ezt általános vitára nem tartottuk alkalmasnak? Az első, hogy egy törvényjavaslat bemutatásánál, főleg egy aránylag friss törvény módosítása esetén szükséges volna egy olyan indoklás, amely részletesebben elemzi az elmúlt időszakban történteket. Elmondja például, hogy az eddig működő regionális fejlesztési tanácsok hogy működtek, milyen programokat készítettek, milyen hatásuk volt, hogy működött a megyei területfejlesztés, annak milyen eszközrendszere volt, mi a felzárkóztatás eredménye és így tovább. Erről egyetlenegy szó nem hangzott el. A második pont, hogy a Házszabályunk előírása szerint a jogszabályi környezettel való az onosulást, harmonizációt ellenőrizni kell. Tisztelettel jelenteném, hogy az önkormányzati törvénnyel történő azonosulás nincs meg. Csak egyetlenegy fogalomra hadd hívjam fel a figyelmet: ez a törvény oly módon bővíti az egyes államigazgatási szereplők, fel ügyeletet ellátó hivatalok feladatait, ami ellentétes az önkormányzati törvénnyel. Ugyanakkor saját törvényével sincs összhangban, hiszen a '96. évi XXI. törvényben például a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa felállításra került, kiválóan működik, rendkívül sok eszközt von be a gazdaságból különböző irányokból. Ennek a módosító javaslatnak egyetlenegy szava nincs arra szólóan, hogy miért szűnik meg, megszűnike, átalakul, mi történik vele és hogy lesz. Ebből adódóan ütközik alapvetően azzal a törvé nnyel is, amelyet módosítani kíván, anélkül, hogy ezeket a részeket érintené. Egy másik elemét is hadd említsem meg. Nemrégiben a parlament a hároméves gazdasági koncepciót tárgyalta. Az arra vonatkozó fejezetekben, nevezetesen az államháztartási reformról szóló fejezetben expressis verbis benne szerepel, hogy a kormányzat foglalkozik az önkormányzatok feladat- és hatáskörének átértékelésével, különös tekintettel a régiók felállására és azok visszahatására a gazdaság fejlődésére és így tovább és így tovább. Egyetlenegy szó sem az indoklásban, sem sehol nem hangzik el arra vonatkozóan, hogy milyen módon érinti az önkormányzati törvényben foglalt hatásköröket, az éppen most előkészítés alatt álló államháztartási reformot, amennyiben azt komolyan kell venni. A harmadik ilyen kérdéskör tulajdonképpen a társadalmigazdasági hatások elemzése. A Házszabályunk világosan megmondja, hogy lehetőség szerint számszerűen alá kell támasztani azt, hogy milyen társadalmi és gazdasági hatások várhatók egy törvény, adott esetbe n egy törvénymódosítás elfogadásától. Szeretnénk megtudni, hogy kinek az érdekében történik, várhatóan adott esetben az elmaradottság felszámolásával, adott esetben a vidékfejlesztés területén milyen változásokat fog hozni, mely térségeket milyen módon fog érinteni, hogyan bővül az ezt szolgáló eszközrendszer, mit fog esetleg károsan érinteni, hogy fogja tulajdonképpen az innovációt elősegíteni, ennek milyen számszerű eredményei lehetnek; és milyen visszahatása lehet arra a népgazdasági vagy nemzetgazdasági tervre, amely nemzetgazdasági tervet a minap is előterjesztettek, hiszen mint tudjuk, egész Európában a területfejlesztésnek nagyon komoly gazdaságélénkítő eszköz szerepe van. Ezekről egyetlenegy szó nincs, önmagában véve már ez alkalmatlanná teszi arra, hogy érdemben egy ilyen törvényjavaslatot vitára bocsátani lehessen. A negyedik és végső pedig az, hogy úgy gondolom, egy olyan demokratikus országban, amely bizonyította az előző 34 évben, hogy a törvényeit, nevezetesen a területfejlesztésről szóló törvé nyt, az országgyűlési határozatot a legszélesebb körű konszenzussal tárta a parlament elé, és a jelenlegi kormányzó pártok nagy többsége, résztvevői ezeket megszavazták, akkor illendő volna legalább a gazdasági kamarák egyetértését megszerezni, az önkormán yzati szövetségek egyetértését megszerezni, nem beszélve a tudományról, amely körülbelül húsz éve foglalkozik ezzel a témakörrel elég alaposan. A kilenc legjelentősebb tudományos szervezet közös nyilatkozata felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a törvényjav aslatot és a régiók lehatárolását ilyen formában nem támogatja, hanem azt kéri, hogy egy bizonyos idő után a társadalmigazdasági várható hatások, várható következmények
