Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3363 (22.40) Az aláíró országgyűlési képviselők vállalják, hogy székvárosuk püspökével és polgármesterével tárgyalásokat folytatnak a közös rendezvényeken való tevékeny részvételt és támogatást illetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésként, kérem, engedjék meg nekem, hogy kifejezzem abbéli reménye met, hogy az imént elhangzottak önökben is gondolatébresztőként hatottak, és esetlegesen további építő javaslataikkal, ötletükkel együtt támogatásra méltónak találják. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Á der János) : Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Hende Csaba jelzi, hogy nem.) Nem kíván felszólalni. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy interjú és egy újsághír késztet felszólalásra. Dávid Ibolya miniszter asszony néhány héttel ezelőtt az egyik kormánypárti napilapban egy nagy interjú részeként f ejtette ki azt az álláspontját, hogy indokoltnak tarja - ahogy ő fogalmazott - a Szentkoronáról szóló törvény megalkotását, és aztán a napokban egy újsághírt olvastunk arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium pártközi egyeztetést kezdeményezett egy ilyen tö rvény megalkotásáról; és bevallom, hogy nem értem, miről van szó. Tudomásom szerint Magyarország köztársaság, mi valamennyien a köztársasági alkotmányra tettünk esküt, és Magyarország nem úgy köztársaság, mint Svájc vagy az Egyesült Államok, amelyek eleve köztársaságként jöttek létre, tehát nincs a múltjukban monarchia. Nem is úgy, mint Csehország vagy Lengyelország, ahol a monarchia, a királyság a nemzeti függetlenség elvesztésekor szűnt meg, és amikor az ország visszanyerte a függetlenségét a XX. századba n, akkor köztársaságként alakult újra, hanem Magyarország ahhoz hasonlóan köztársaság, mint Franciaország. Magyarországon 1918ban egy forradalom részeként kiáltották ki a köztársaságot, olyan időben, amikor a magyar társadalom szakítani akart azzal a hagy ománnyal, amit akkor a monarchia, a királyság jelentett; és ez ismétlődött meg 1946ban, amikor a demokratikus pártok közös akaratával kiáltották ki újra a köztársaságot, mert újra szakítani akartak a magyar társadalom meghatározó demokratikus erői azzal a tradícióval, ami a királyságban is megtestesült. Nem értem tehát, hogy egy köztársaságban mit jelenthet törvényt alkotni a koronáról, amely egy köztársaságban egy történelmi emléktárgy, amelynek szerintem teljes joggal van a helye a Nemzeti Múzeumban, aho l bárki megtekintheti, és a hozzá fűződő történelmi tradícióval szembesülhet. Azt gondolom, hogy egy ilyen köztársaságban, ahol a társadalom szakított a monarchikus hagyománnyal - amely monarchikus királysági hagyomány egyfelől egy történelmi múltat képvis el, másfelől meg olyan történelmi tradíciókat is, amellyel egy demokratizáló társadalom, mint például a francia, szakított - mit is jelenthet törvényt alkotni a korona státuszáról. Nem értem, és nem tudom másként értelmezni, mint egy olyan törekvést, hogy csináljuk vissza azt a történelmi szakítást, amit a köztársaság kikiáltása - 1918 és 1946, amely '46ban ebben még a demokratikus pártok, köztük a Kisgazdapárt egységesen lépett föl , amely fordulatot ez jelentett. Más értelmét nem tudom elképzelni. Köszö nöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nem sejthettük, hogy mi re vonatkozik a képviselő úr napirend utáni felszólalása, de bizonyos mértékig szerencse, hogy az igazságügyi tárca képviseli ezen a kései
