Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3333 az őszi ülésszak során fogjuk kérni. Ezért én a hazai kisebbségpolitika valamennyi aktuális kérdését most idő hiányában sem szeretném a vitába behozni. Tisztelt Ház! A beszámoló a z igazságügyminiszterhez címzett ajánlások körében kitér a polgári perrendtartás egyik szabályának módosítására. Jelentem, hogy az ajánlásban foglaltak időközben már megvalósultak. A mostani ajánlás alapvetően azt célozza, hogy 2000. január 31éig szüksége s lenne elemezni a módosítás hatását, illetve, hogy az OITnél kezdeményezni kellene egy speciális bírósági adatgyűjtést a foglalkoztatási diszkriminációra vonatkozóan. Álláspontom szerint ez a terminus nem teljesen elegendő a megfelelő hatásvizsgálatokra, koraiak lennének még talán a következtetések is. Célszerűbb lenne megítélésem szerint a jövő év folyamán visszatérni erre a témára. Tisztelt Országgyűlés! A parlamentben és a kormányzati munkában természetesen nem kizárólag a biztos úr beszámolója hívja f el a figyelmet a kisebbségi jogok érvényesítésére. Erre a napi kormányzati és a helyi önkormányzati tevékenység során a hivatalok és a hatóságok jogalkalmazó munkájában folyamatosan törekedni kell. Az is kétségtelen, hogy az országgyűlési biztos intézménye és kiemelkedő tevékenysége nélkül e jogalkotási és végrehajtási munka mindenképpen több hibával volna terhes. Mindannyiunk számára megnyugtató, hogy az állampolgárok alapjogainak, ezen belül a kisebbségi jogoknak működik egy olyan őre, aki egyben az őrzők et is őrzi. Tisztelt Ház! A kormány támogatja a beszámoló, illetve a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most pedig megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, az önkormányzati, a foglalkoztatási és az alkotmányügyi bizottságot, hogy kíváne előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak. Most pedig, tisztelt képviselőtársaim, először megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak: els őként Hargitai János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Kósáné dr. Kovács Magda, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlé si Biztosok, Államtitkár Urak, Képviselőtársaim! Egy alkotmánybírósági döntésből is tudhatjuk, hogy mi az, ami a jogállamot jellemzi. Nem lehet a kérdést elintézni azzal, hogy működneke egy adott államon belül azok az intézmények, amelyek nélkül nincs jog állam. A jogállamnak van egy másik aspektusa is, és ez tartozik most a tárgyunkhoz. Ahhoz, hogy jogállamról beszéljünk, a jognak, a jog uralmának a mindennapokban érvényesülnie is kell. Hogy ez így vane és mennyire van így, erre az Országgyűlés, a társada lom számára mindig nagyszerű tükröt tartanak az országgyűlési biztosok beszámolói, így most Kaltenbach úr beszámolója is. Ha azt nézzük, hogy milyen környezetben született a biztos úr '98. évi tevékenységéről az Országgyűlés számára ez a beszámoló, akkor m egemlíthetjük azokat az állításokat és tényeket, amelyek a biztos úr anyaga elején szerepelnek. Jelesül ő úgy fogalmaz, hogy egy integráló Európával van dolgunk, és ez nemcsak az államok szintjén történik meg; nemcsak KözépKeletEurópa államai integrálódn ak rohamléptekben a fejlett Európába, hanem ez az integrálódás bekövetkezik és zajlik a hétköznapok szintjén, a polgárok szintjén is. Sőt, talán az integrálódásnak ez ad nagyobb jelentőséget. Ugyanakkor ez az anyag még nem szólhatott - most a biztos úr a k iegészítésében már szólt erről is - Koszovó árnyékáról, ami kétségtelen, hogy ezt a vitát, ezt a beszámolót körbelengi. Azt gondolom - tudva, hogy a középkeleteurópai államok integrálódnak az Unióhoz, tudva azt, hogy Koszovó itt van a határaink közelében , nem mindegy számunkra az, hogy a magyar kisebbségek milyen körülmények között élnek ebben az országban, vagy a magyar kisebbségi jog milyen körülményeket teremt a magyarországi kisebbségek számára. Elmondom itt, de más fórumokon is el