Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
3310 A bevallói típust befolyásolja az adózó költségvetési kapcsolatainak nagysága, amely lehet havi, negyedéves, illetve éves, d e a bevallási rend egyes adónemekre vonatkozóan is eltérő; például más az szja, más az áfa. A feladat differenciáltsága alatt pedig azt értem, hogy különböző ellenőrzési feladatokat lehet az egyes adózóknál elvégezni. Ilyen lehet például a célellenőrzés, a z adónemellenőrzés, de ilyen lehet a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése is. Az ellenőrzésre történő felkészülés során az adózó bevallása, az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi adat, információ feldolgozásra kerül. Az adókötelezettségen b elül itt különösen az adatszolgáltatási kötelezettségre szeretném felhívni a figyelmüket. A hatályos törvény szerint nagyon sokan sokféle adatot kötelesek szolgáltatni. Adatot köteles szolgáltatni például a kifizetőhely, a munkáltató, biztosítóintézet, pén zintézet, földhivatal, illetékhivatal - és sorolhatnám tovább. Életszerűe, tisztelt képviselőtársaim, ha azt mondjuk, hogy ezek az adatszolgáltatások, nem biztos, hogy teljes körűek, nem biztos, hogy pontosak. Az a véleményem, amit a gyakorlati tapasztala tok is alátámasztanak, hogy a feltételezés életszerű. És most nézzük meg, honnan is származhatnak új tények, adatok, bizonyítékok! Származhatnak az új tények, adatok, bizonyítékok maguktól az adózóktól. Előfordulhat, hogy az ellenőrzés lezárását követően l el fel új tényeket, bizonylatokat, adatokat, jellemzően akkor, ha számára ez előnyös. A hatályos törvény szerint adatszolgáltatásra kötelezettektől előfordulhat ugyanis, hogy a hibás vagy hiányos adatszolgáltatást pótlólag valamely, már ellenőrzött adózóra küldik meg. De előfordulhat az új tény, adat, bizonyíték más adóhatóságtól, például a vámhatóságtól, önkormányzati adóhatóságtól, illetve illetékhivataltól érkezhet megkeresés, jelzés az adókötelezettséggel kapcsolatban már leellenőrzött időszakra. De érk ezhet más hatóságtól, egyéb szervezettől is, például a fogyasztóvédelmi felügyelőségtől, munkavédelmi felügyelőségtől; és érkezhet közérdekű bejelentésből is. Engedjék meg, hogy néhány példával illusztráljam az elmondottakat. A hatályos törvény lehetővé te szi, hogy az adóhatóság az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellenőrizheti. Ez az egyszerűsített ellenőrzés. Ezzel a módszerrel gyakran él is az adóhatóság. Előfordulhat azonban, hogy az adatszolgáltatónál - például a kifizetőhelynél, biztosítóintézetnél s a többi, hadd ne soroljam tovább - végzett ellenőrzés összevonandó jövedelmet tár fel a már leellenőrzött magánszeméllyel kapcsolatban. (18.20) A jelenlegi szabály szerint az ad óhiány megállapítása magánszemélynél már nem lehetséges a leellenőrzöttség ténye miatt. És most nézzük meg, hogy az áfa esetében mi történik! Az áfa elszámolásának, levonhatóságának alapvető bizonylata a számla, az egyszerűsített számla, illetve a számlát helyettesítő okmány. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint ezen a téren számos visszaélés van, cikkek hosszú sorozatát olvashatjuk e körben. 1997es becsült adatok szerint a bruttó hazai termék egyharmada keletkezett a feketegazdaságban, ennek a szakértők sz erint alapvetően az volt az oka - és ma is az az oka , hogy a gazdasági élet szereplői ki tudják kerülni az adófizetést. A költségvetés megrövidítésének egyik tipikus esete, amikor a vevő egy termék megvásárlása után visszaigényli a vételárban lévő adót, a számlát viszont nem egyenlíti ki, így az eladó nem tudja befizetni az áfát. Évek óta virágzik a fiktív számlázás, amely alapján áfát igényelnek vissza. Az adóhiány több mint 70 százaléka ebben az adónemben keletkezett 1998ban. Tipikusnak mondható az a m ódszer is, amikor az áfa jogosulatlan visszaigénylése céljából csak papíron létező gazdasági ügyleteket bonyolítanak le, például adásvételt, például bérletet, például üzemeltetést, ugyanakkor valóságosnak tüntetik fel, és az adót visszaigénylik. De ugyanil yen tipikus eset az, amikor alanyi adómentes vagy nem áfaadóalany adózó áfás számlát bocsát ki, ebben az esetben a vevőnél végzett vizsgálat során, ha a számla formailag helyes, nem állapítható meg közvetlenül a mentesség ténye,
