Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3292 elindították, továbbá a gyermek gyámja. Az a cél, hogy a szülő mi nden támogatást megkapjon, így igénybe vehesse a gyermekgondozási díjat is. A törvényjavaslat nem ösztönzi azonban a gyermekgondozási díj megszerzése érdekében történő nevelésbevételt, és azt, hogy kétéves kora után a gyermek visszakerüljön a gyermekintézm énybe. A jogosultság akkor is fennáll, ha a gyermek örökbefogadására irányuló eljárás már folyamatban van, de még nem zárult le, az ellátást annak a személynek lehet megállapítani, aki az igénylés időpontjában biztosított, és az igénylést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. (16.50) A gyermekgondozási díj megállapítható akkor is, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt szűnik meg, feltéve, ha a terhességi gyermekágyi segélyre v aló jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett. A törvényjavaslatban az is jó szándék, hogy a gyermekgondozási díjra egyaránt jogosult az anya és az apa, mert ezzel a szabályozás eleget tesz a nemzetközi szervezetek által megfog almazott azon ajánlásoknak, amelyek a nők és a férfiak azonos megítélését szorgalmazzák. Jogosultnak kell tekinteni az ellátásra azt a szülőt is, akinek biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási díj igénybevételének időtartama alatt szűnik meg. A 180 napo s előzetes biztosítási időbe pedig be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély idejét, valamint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A törvényjavaslat ezenkívül kizáró rendelkezéseket is tartalmaz, mert kimondja, hogy ugyanazon gyermek után gyermekgondozási díj, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, ápolási díj, gyermekápolási táppénz egyidejűleg nem folyósítha tó. Azt is tiltja, hogy a gyermekgondozási díj jogosultja főállású munkát végezzen, vagy hatósági engedélyhez kötött más tevékenységet folytasson. A gyermekgondozási díj igénybevételét időbeli és számbeli korlátozás nélkül meg lehet szakítani, majd újra le het igényelni. Ha az ellátást ugyanannak személynek ugyanarra a gyermekre tekintettel ismételten állapítják meg, az ellátás összege nem változik. Így megelőzhető az indokolatlanul magasabb összegű ellátás megállapítása iránti törekvés a folyósítás időszaka alatt. Az egyéni vállalkozók számára is előnyös a törvényjavaslat bevezetése, mert amennyiben a gyermekgondozási díjra igényt tartó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járul ékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni. A társasvállalkozók járulékfizetésének alsó és felső határa számításánál a gyermekgondozási díj folyósításának időszakát csökkentő tényezőként kell figyelembe venni; továbbá a gyermekgondozási díjat igénybe vevő jogosultnak nem kell megfizetnie a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem. A javaslat a gyermekgondozási díj költségvetési kihatásaival is foglalkozik. A gyermekgondozási díjat 2000ben várhatóan mintegy 100 000 fő fogja igénybe ven ni. Az ellátás havi átlagos bruttó összegét 33 000 forintra lehet becsülni. A gyermekgondozási díj utáni munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetés mintegy 7,3 milliárd forint további költségvetési terhet jelent, ugyanakkor az egyéni nyugdíjjárulékfiz etés a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit 3,3 milliárd forinttal növeli. Az ismertetett feltételek mellett bevezetendő gyermekgondozási díj a szociális biztonsági rendszer részét képezi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamainak Ma gyarországon élő, illetve munkát vállaló állampolgáraira is ki fog terjedni az ellátás. Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy a kormány a javaslat benyújtásával arra törekszik, hogy elismerje a gyermekneveléssel vállalt terheket és áldozatokat, és ezzel nö velje a kedvet több gyermek vállalásához, visszaállítva ezzel a háromgyermekes családi modellt, amely biztosította a lakosság lélekszámának állandósulását vagy növekedését.
