Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3284 hamar megfogalmazódtak ellenérvek az ellenzék részéről ez ellen, de azt gondolom, legjobb, ha tények alapján próbáljuk ezt a vitát lefolytatni. Először talán a gyeddel kapcsolatban a legfontosabb tényezőt vizsgáljuk meg! Ez pedig a magyar társadalom gy ermekvállaláshoz való viszonya. A felmérések azt igazolják, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is nagyon magas az ideálisnak tekintett gyermekszám. S ezen okból, sajnos, az egyik legnagyobb különbség mutatkozik meg az ideálisnak tartott gyermek szám és a tényleges születések között. Elmondható tehát, hogy a társadalomban jelentős az igény több gyermek vállalására, valamint hogy ezek az igények közel sincsenek kielégítve. Ez a helyzet véleményünk szerint mindenképpen megoldásra vár. A '80as évekt ől figyelhető meg az a tendencia, hogy a nők egyre idősebb korukban vállalnak gyermeket, vagyis 3 évet emelkedett az az életkor, amelyben a nők a leggyakrabban vállalnak gyermeket. Az általános termékenység csökkenését jelzi, hogy a 25 évnél idősebb nők al acsonyabb mértékű termékenységnövekedése sem volt képes kompenzálni a fiataloknál jelentkező termékenységcsökkenést. Most egy dolgot szeretnék kiemelni, amely a gyed demográfiai hatását kétségbe vonók miatt szükséges. A fiatalok termékenységének visszaesés e magával vonta azt is, hogy csökkent mind az elsőszülöttek, mind a másodszülöttek aránya. Valóban igaz az, hogy az adatokat a szülőképes korúak korösszetétele és aránya is befolyásolja, azonban ha megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a 25 éves és annál fiatalab b gyermektelen nők valamennyi életkorukban sokkal kisebb mértékben vállalják az első gyermeket, miközben a náluk idősebb nők között nem érzékelhető ez a változás. Az egy gyermekkel rendelkező nők kapcsán gyakorlatilag ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg . Az a tény, hogy a második gyermeket kevesebb nő vállalja, kizárólag azzal magyarázható, hogy a 25 év alatti egygyermekes anyák termékenysége csökken, hiszen a 25 év felettiek között nem változott meg a második gyermeket vállalók aránya. Mindebből azt lát hatjuk, hogy a termékenység csökkenése magával hozta az egygyermekes anyák számának csökkenését is, noha ők lennének azok, akik második gyermeket is vállalhatnának. Sajnálatos módon a termékenységi viszonyokat, már csak az arányaik miatt is, döntően az els ő és a második gyermek születése határozza meg. Napjainkban ezek a gyerekek nem vagy csak később születnek meg. Egy tavaly publikált kutatás adatait figyelembe véve, ez további tapasztalatokat nyújt számunkra az egykori gyed hatásaival kapcsolatban. A felm érés azt vizsgálta, hogy a 18 és 40 év közötti férfiak és nők kapcsán a tényleges, a kívánt, valamint a gyed hatására várható gyermekszám hogyan alakul. A kutatás többek között az alábbi eredményeket hozta. Rendkívül magas a gyermektelenek aránya, átlagosa n 42 százalék ebben a csoportban, de köztük csak 5 százalék tartja kívánatosnak ezt az állapotot. A gyed hatásával kapcsolatos kérdésre a megkérdezettek úgy reagáltak, hogy a gyermektelenséget csupán már 2,5 százalékuk tartotta ideális állapotnak. A háromg yerekesek, akik ténylegesen a korosztályhoz tartozók 7,5 százalékát jelentik csak, a korosztályon belül 16 százalékuknál kívánt állapot; a gyed hatására már 21,5 százalékuk vállalna harmadik gyermeket. A négygyermekesek, akik ennek a korosztálynak a 1,5 sz ázalékát jelentik ténylegesen, a kívánt gyermek szempontjából 3,4 százalékuk tartja a négy gyermeket ideálisnak. A gyed bevezetésével e kívánt gyermekszám már 4,5 százalékuknál jelenti az ideális családnagyságot. Ennek a vizsgáltnak van még egy, a témánk s zempontjából fontos megállapítása. Eszerint a gyermekszámra vonatkozó tervek már kissé alacsonyabbak, nyomottabbak, tehát nem tükrözik a ténylegesen meglévő természetes vágyakat. E megállapítás fényében még hangsúlyozottabbak az eltérések, amelyeket a gyed kompenzálhat. A statisztikai adatok arra is felhívják a figyelmet, ha az anyákat abból a szempontból vizsgáljuk, hogy mennyi a már meglévő gyermekeik száma: látható volt, hogy a gyed nagyon komoly hatást
