Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
3281 családok alig 10 százalékának terheit könnyíti, és az önök által benyújtott törvényjavaslat kapcsán ezt lényegesen kedvezőbb körülménynek nem lehet mondani, tekintettel arra, hogy az ellátás felső határa a minimálbér kétszerese bruttóban, mely járulék- és adóköteles. Nehezményeztük, hogy a tár sadalombiztosítás pénzbeni ellátásaként fogalmazódik meg ez az ellátás, miközben forrása az állami költségvetés, tehát azok adóforintjait is fel fogják önök használni, akik minimálbérükben erre a gyedkonstrukcióra nem lesznek alkalmasak, de adóforintjaikk al hozzá fognak járulni ehhez a gyedhez, tisztelt képviselőtársaim. A következő, amit vizsgáltunk: valóban megvalósule az esélyegyenlőség a gyermeket nevelő családokban a férfiak és a nők között, ahogy önök ezt a törvényjavaslatban megfogalmazták? Azt a d iszkriminatív intézkedési tervezetet találtuk, hogy miközben természetesen a családban és az élettársi közösségben élő családokban az apa és az anya pontosan definiálható fogalom a gyermek szempontjából, a gyed szempontjából az élettársi kapcsolatban élő a pa már nem egyenrangú az anyával. A következő ilyen tétel, amit vizsgáltunk, hogy valóban összhangban vane az önök meghirdetett politikájával a benyújtott törvényjavaslat a gyermeknevelési támogatások ügyében. Azt találtuk, hogy a közpénzekből finanszíroz ott ellátás a még most középosztálybelieknek számító kis hányadot érinti, nem jelentős mértékben. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitában szocialista képviselőtársaimmal azt az álláspontunkat fejtettük ki, hogy nem fogjuk megakadályozni szavazatain kkal ennek a törvényjavaslatnak a vitára bocsátását. Örülünk annak, hogy lehetőséget kapnak a gyedhez való hozzájutásra azok, akik ezt még nem tudták igénybe venni, de azt is elmondtuk, és meg fogjuk még fogalmazni a vitában, hogy nem akkora ez a lehetőség , amellyel a családokat a kormány megkecsegtette. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) (16.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Bernáth Ildikónak, a foglalkoztatási bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. BERNÁTH ILD IKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 1999. június 8i ülésén vitatta meg a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításról szóló T/1280. számú tö rvényjavaslatot. A vitában elhangzott, hogy az elmúlt néhány évtizedben a legsikeresebb népességbarát intézkedés a gyermekgondozási díj bevezetése volt a '80as években. Ez az intézkedés jelentősen elősegítette azt, hogy a magyar népesség csökkenése nem gy orsult fel, sőt bizonyos népességcsoportokban még nőtt is a gyermekvállalási hajlandóság. A Bokroscsomag bevezetésének egyik intézkedése volt a gyed megszüntetése. A gyermekgondozási díj megszüntetése is hozzájárult ahhoz, hogy a '90es évek közepére felg yorsult a népességcsökkenés. Különösen aggasztó a helyzet annak tükrében, hogy bár a 197376 közötti években született korosztály szülőképes korba jutott, és népes korosztályról van szó, a népességcsökkenés nem állt meg. Ha ez a tendencia folytatódik, és n em sikerül változást elérnünk, akkor a demográfiai előrejelzések szerint Magyarország lélekszáma 2045re 7,5 millió főre csökken. Célunk az, hogy a lakosság fogyását megállítsuk, és minél több olyan magyar állampolgár legyen, aki munkaképes korúvá válva se gítheti a magyar gazdaság fejlődését. Az elhangzott vélemények alapján egyértelmű, hogy a gyed újbóli bevezetéséről szóló törvényjavaslat benyújtása szükséges és indokolt. Tartalmilag és formailag megfelelő, összhangban van a hatályos jogszabályokkal. A ja vaslat korrekt módon tartalmazza azt a pénzügyi forrást és annak fedezetét, amely szükséges a törvény bevezetéséhez. A bizottság pozitívan fogadta, hogy a jogszabálytervezet figyelemmel van a férfi és női esélyegyenlőségre.
