Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOLTAI ILDIKÓ, az egészségügyi és szociális bizottság előadója:
3279 A gyermekgondozási díj biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, így a jogi szabályozásra értelemszerűen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben került sor. Miután az ellátás az eg észségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyik elemeként határozódott meg, ezért a terhességi gyermekágyi segélyhez és a táppénzhez hasonlóan a gyermekgondozási díj is adóköteles jövedelemnek minősül. Figyelemmel azonban az ellátásra való jogosultság hosszab b időtartamára, speciális abban a vonatkozásban, hogy a nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerése érdekében a nyugdíjbiztosítónak a költségvetés megtéríti a munkáltatóra eső nyugdíjbiztosítási járulékot, és a támogatás összegéből az egyéni nyugdíjjárul ék is levonásra kerül. A gyermekgondozási díjnak a táppénzhez és a terhességi gyermekágyi segélyhez való szakmai kapcsolódása indokolja, hogy a jogosultság megállapítására és az ellátás folyósítására a munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illet ve a megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei kapjanak törvényi felhatalmazást. E szervek a terhességi gyermekágyi segély igénylése alkalmával már többnyire birtokába jutnak mindazoknak az adatoknak, amelyek a gyermekgondozási díjra való jogosultság igazolásához is szükségesek. A hatásköröknek ez a telepítése tehát az állampolgárok szempontjából is a legkedvezőbb megoldás. Az Országgyűlés számára megtárgyalásra beterjesztett törvényjavaslat az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításán kívül további, szám szerint öt másik törvényt is módosít. A további törvénymódosítások mindegyike a törvények közötti összhang megteremtését célozza. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a gyermekgondozási díjra vonatkozó törvényjavaslat vitájában legyenek tekintettel a törvényjavaslat indokolásában is leírtakra, arra a kormányzati szándékra, hogy ennek az ellátásnak a bevezetésével már az induláskor a két éven aluli gyermekeket nevelő családok mintegy felének, közel százezer családnak nyú jtunk hathatósabb segítséget ahhoz, hogy a gyermekvállalás miatti terheik mérséklődjenek. (15.50) Reményeinek szerint a születésszám növekedésével ez az arány tovább fog javulni. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslato t támogassa, konstruktív javaslataival járuljon hozzá a gyermekgondozási díj bevezetésével elérni kívánt cél megvalósításához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizotts ági vélemények ismertetésére kerül sor, az elfogadott napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Az egészségügyi, valamint a költségvetési bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Koltai Ildikónak, az egészség ügyi bizottság előadójának. KOLTAI ILDIKÓ , az egészségügyi és szociális bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi és szociális bizottság 1999. június 9én megtartott ülésén megtárgyalta a T/1280 . számú törvényjavaslatot a gyermekgondozási díj ismételt bevezetéséről. A bizottság kormánypárti tagjai üdvözölték a törvényjavaslatot, hiszen az elmúlt években ez a fajta támogatás a Bokroscsomag áldásos hatásának következményeként eltűnt a családtámoga tások köréből. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a Hornkormány idején folytatódtak, sőt felerősödtek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Folyamatosan csökkent a lakosság lélekszáma, példaként két évet említenék: 1996ban majdnem 38 ezer, míg 1997ben mintegy 39 ezer fővel egyre kisebb lélekszámú nemzedékek születtek. 1996ban 45 százalékkal, 1997ben mintegy 50 százalékkal kevesebb gyermek született, mint amennyi a népesség puszta fennmaradásához szükséges lett volna. Ezek az adatok soha nem tapas ztalt negatív rekordot jelentenek Magyarország
