Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
3259 (14.20 óra - Elnök: dr. Áder János Jegyzők: dr. Szabó Erika és Mádai Péter) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Miként ezt már korábban is jeleztem, amennyiben a rendkívüli ülés megtartására nem kerül sor, akkor a rendes üléssel folytatjuk munkánkat, úgyhogy áttérünk a rendes ülés szerinti tárgyalá sra. Ezennel az Országgyűlés tavaszi rendes ülésszakának 33. ülésnapját megnyitom. Az ülés vezetésében továbbra is Szabó Erika és Mádai Péter jegyzők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder Ján os) : Most ismét napirend előtti felszólalások következnek. A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett TuriKovács Béla frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Az 1990 óta beköv etkezett politikaigazdasági átalakulás eddigi tapasztalatai a vidék hátrányos megkülönböztetését igazolják. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a rendszerváltozás egyik fő vesztesének a vidéki lakosságot kell tekintenünk. A Független Kisgazdapárt éppen ezért rag aszkodott ahhoz, hogy Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium működjön, nem pedig valamiféle hatalmi elképzelésekből. Az 1999. évi költségvetést - nem tagadjuk - részünkről nagy várakozás előzte meg. A magam részéről - lehet, hogy a számok bűvölet ében - örömmel hallottam, hogy 154 milliárd 805 millió forinttal gazdálkodhat az FVM. Ez a korábbi évekhez képest számszerűen jelentős emelkedést mutatott. Sajnálatos, de be kell ismerni, hogy megfeledkeztem arról - és attól tartok, rajtam kívül mások is í gy voltak ezzel , hogy a mezőgazdaság a vidékfejlesztésnek fontos, de nem kizárólagos része. A komplex vidékfejlesztésnek számos területre ki kell terjednie, így a teljesség igénye nélkül: az infrastruktúrafejlesztésre, a mezőgazdaságra, a vállalkozásra, a települési intézményekre, a turizmusra, a munkahelyteremtésre. Rövid úton beigazolódott, hogy az emelt összegűnek látszó költségvetési részesedés a felsoroltak közül a mezőgazdaság akkut gondjainak kezelésére, pláne a mezőgazdaság fejlesztésére sem elég séges. A mezőgazdaságban jelentkező különböző ágazati krízishelyzetek feloldása minden alkalommal azzal járt és sajnálatos módon azzal jár a jövőben is, hogy jelentős költségvetési pénzösszegek kerülnek felhasználásra. Nézetünk szerint azt senki nem vitath atja, hogy az FVM nem lehetett közömbös olyan helyzetek kialakulásánál, ahol önhibájukon kívül kerültek vidéki családok ezrei olyan helyzetbe, ahol csődközelbe jutottak, a mindennapi megélhetésük vált tulajdonképpen kétségessé. Ezek a családok nem számítha tnak munkanélkülisegélyre, ezek a családok önerőből, sokszor infrastruktúra nélkül léteznek, és megtartó erői ennek a magyar vidéknek. Az FVM a vidékfejlesztésre maradt mintegy 11 milliárd forintot arra igyekezett és igyekszik felhasználni, hogy a rendelk ezésre álló gazdasági eszközök hatékonyabb felhasználásával mind jobban és jobb célokra tudja mozgósítani. Az új típusú szövetkezetek létrehozása a vidék életében rendkívül fontos, késedelem nélkül meg kellett indítani azt a földbirtokpolitikát, amelynek következtében egy hatékonyabb és jobb gazdálkodás alakulhat ki a magyar vidéken. Azon lehet vitatkozni, hogy mekkora az a terület, amelyen ezt a gazdálkodást meg lehet csinálni, eredményesen lehet folytatni, hiszen Erdélyben 510 hektárnyi területen is ere dményesen gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is ilyen helyzetet kell tudni teremteni. Az ellendrukkerek súlyosan csalódtak, amikor a Concordia vállalat kiváló teljesítménye nem hátráltatta, hanem segítette az FVM működését.
