Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3207 De nemcsak erről van szó. Mert azért a legtöbb politikai kérdésben, amely az elmúlt kilenc évben az Országgyűlés elé került, és többek között az oktatáspolitika kérdésében is, ami végül is egy törvényben rögzítésre került - legyen szó akár az MDF vezette kormánytöbbség oktatási törvényéről, akár az SZDSZMSZP, ebben az ügyben SZDSZMSZP, egyébként MSZPSZDSZ kormánytöbbség oktatási törvényéről, aká r a mostaniról , rendszerint nem szélsőségesen, egyoldalúan, következetesen érvényesített a mindenkori kormánytöbbség egyfajta álláspontot. Már csak azért sem, mert egyegy kormánytöbbségen belül is többfajta álláspont létezett akár az első, akár a másodi k, akár a harmadik kormánykoalícióban; hanem többnyire a legtöbb kérdésben valamiféle kompromisszum született. Ha nem így lenne, akkor nem tudom, miért lettek volna a plenáris ülés időpontjában, egy olyan időpontban, amikor még nem gondoltak arra képviselő társaim, hogy már erre a napirendre sor kerül, a minisztériumban kormánypárti és ellenzéki képviselők együtt; nyilván azért, mert kerestek egy olyan megoldást, ami lehetőleg szélesebb kör számára elfogadható. És ennek is fóruma a részletes vita, hiszen a r észletes vitában mégiscsak megpróbáljuk egymást meggyőzni a módosító javaslataink indokoltságáról, meg megpróbálunk közös álláspontot kialakítani, sokszor ebből születnek azok a bizottsági módosító javaslatok, amelyeket még a részletes vita lezárása után i s el tudnak készíteni a bizottságok. Tehát azt gondolom, hogy az, hogy itt a részletes vitában sorakoztassuk fel részben újra azokat az érveket, amelyek az általános vitában egyszer már elhangzottak, ez nem egy fölösleges dolog. Különösen nem fölö sleges akkor, amikor ebben a bizonyos ritkított, szűkített ülésezésben, amit leegyszerűsítve új ülésrendnek szoktak nevezni, ebben az általános vita is csak egy alkalommal folyik többnyire az Országgyűlésben, és természetesen a részletes vita is, tehát kev esebb mód van a nézetek közelítésére, mint abban a normális, hetenkénti ülésezésben, amikor egyegy téma vitatására az általános vitában kéthárom héten is összejönnek a képviselők, és több mód van a nézetek közelítésére. Én tehát egyáltalán nem tartom kiv etnivalónak azt, hogyha a részletes vitában a módosító javaslatok indoklásakor újra meg újra megpróbáljuk egymásnak az érveinket megfogalmazni. Most ezzel összefüggésben azért engedjék meg nekem kormánypárti képviselőtársaim, hogy a benyújtott, az úgyneve zett kerettantervvel kapcsolatos szocialista és szabaddemokrata módosító indítványok kapcsán megpróbáljam még egyszer megvilágítani, hogy az én értelmezésemben hol is van köztünk a különbség, mert egyetértek Révész Máriusszal, hogy itt egy lényeges közelít ésbeli különbség van közöttünk. Horn Gábor képviselőtársam módosító javaslatainak az a sajátossága, hogy ő következetesen törölni akarja magának a kerettantervnek a fogalmát a törvény szövegéből, és valóban, mint erre rámutattak, ő tulajdonképpen visszaáll ítani kívánja a hatályos szöveget a törvényben, amit az előző kormánytöbbség törvénye tartalmaz. Most miről is van itt szó? Elmondta Révész Máriusz, hogy igen, önök úgy gondolják, hogy az államnak a szabályozó szerepét egy széles körben kell érvényesíteni, mert az államnak bizony szabályozni kell azt, hogy egyegy iskola milyen eszközökkel, vagy az iskolák milyen eszközzel érjék el azt az oktatási célt, amelyet valóban az állam szabályoz. Hadd mondjak erre egy példát! Én, mint sokan tudják, egyetemen is tan ítok, és az egyetemen a diákoknak el szoktam magyarázni, hogy milyen is volt az a szocializmus, meg milyen is volt az a régesrégi, eredeti, ötvenes évekbeli szocializmus, amit legtöbben itt már emlékeikből se ismernek, mert a kormánytöbbség jelentős része oly fiatal, hogy nem is tudja, hogy az mi volt. Ugye, a szocializmus általában tervutasításokkal szabályozta a termelést. Megmondta azt, hogy mennyit kell a termékekből előállítani. De amikor a mezőgazdaságot szabályozták a szocializmusban, akkor ennek ké t változata volt. Az egyik változat egyszerűen azt mondta, hogy előírta az egyes termelőszövetkezeteknek, meg akkor még egyéni gazdáknak, hogy mennyi terméket kell, mennyi búzát, mennyi tojást, mennyi húst s a többi kell kötelezően eladniuk az államnak - e z
