Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
33 szövetség azonban, amihez csatlakozni kívánunk és c satlakoznunk kell, először is önkéntes alapon történik, és abban a szerencsés helyzetben van a jelenlegi parlamentünk, a népképviselet, az itt ülő képviselők mind a kormány, mind az ellenzék oldalán, hogy ezt a csatlakozási szándékot a magyar társadalom er ősítette meg népszavazás útján, tehát nem kétséges, hogy a népképviseletet megtestesítő Magyar Országgyűlés, a parlament nem szavazhat másképpen a csatlakozás érdekében, mint igennel. Hisz a parlament mellett a nép is emellett foglalt állást, és egyértelmű en azt mondotta, hogy ott a helyünk a NATOban. Hogy a NATOcsatlakozás megtörténhessen, annak két fontos eseményét szeretném kiemelni. Az egyik az, hogy Magyarországon volt 1956, és 1956 egy olyan eredményt és eseményt jelentett a világ számára, amelyben fölfigyeltek országunkra, nagyon sok évig az ENSZben és különböző fórumokon elismerték a magyar forradalmat, hogy egy ilyen kis nemzet hősiesen szembe mert szállni a diktatúrával, vágya volt az, hogy független legyen, vágya volt az, hogy a saját életét él hesse, hogy jogállamiságot tudjon megteremteni, hogy parlamenti demokráciát tudjon megteremteni. Ez volt az egyik része. A másik rész valóban a rendszerváltás utáni kormányok erőfeszítése és a "Partnerség a békéért" programhoz való csatlakozással a magyar katonák részvétele különböző akciókban, ahol ezek a magyar katonák kivívták nemcsak a NATO, hanem azon országok, ahol tevékenykedtek - de talán az egész világ - elismerését, hogy becsülettel, tisztességgel és nagyon jó munkával eredményesen hozzájárultak a zokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a délszláv válság megoldásával kapcsolatosak voltak. Ha tehát politikailag nézzük a kérdést, akkor mi alkalmasak vagyunk a NATOcsatlakozásra azért, mert megteremtődött a jogállamiság, a többpárti demokrácia, létrejött s ok olyan intézményfajta, amely ezt a demokráciát erősíti, és a NATOnál igen fontos civil kontroll is egyre erélyesebben és erőteljesebben működik ma hazánkban. A civil kontrollról néhány szót kell szólni, mert ez olyan közhelynek hangzik, és a civil kontr oll fogalmát az emberek, akik a tévét nézik vagy az újságot olvassák, nem egészen értik, hogy miről van szó, ezért erről kitérőben mondanék egykét mondatot. A civil kontroll azt jelenti, hogy a hadsereg működését a politika határozza meg; civil politikuso k döntenek olyan kérdésekben, hogy a véderő, a haderő hol és miként használható fel. Ennek hatalmas jelentősége az, hogy abban a pillanatban, amikor ez a civil kontroll működésbe lép - és ez a NATOnál alapfeltétel , abban a pillanatban a felelősség is át hárul a civil politikára, a politikusokra, a kormányokra, és a hadsereg, a védelmi erő parancsot teljesít. S ezzel megszűnnek azok a beidegződött szövegek, hogy fasiszta hadsereg, vörös hadsereg, kommunista hadsereg, és csak egyetlenegy jelző lehet: az, ho gy nemzeti hadsereg. Nemzeti hadsereg, amelynek az a szent kötelessége és feladata, hogy ezt a kis országot megvédje. Ennek a hadseregnek abban a pillanatban lesz társadalmi megbecsülése, és abban a pillanatban a magyar tá rsadalom ezt a hadsereget szeretni fogja, mert tudja, hogy miért jött létre. És a magyar hadsereg érezni fogja, hogy mögötte áll a társadalom, és a magyar hadsereg katonái nem fogják szégyellni hordani az egyenruhát, hanem büszkék lesznek arra, hogy ők kat onák, és a hazájukat, a társadalmukat védik. És a mai fiataljaink nem akarnak megszökni a katonai szolgálat elől, hanem ki akarják képeztetni magukat, mert tudják, hogy mi a kötelességük, és büszkék lesznek arra, hogy katonák lesznek, és nem arra lesznek b üszkék, hogy különböző fondorlatokkal meg tudtak szökni a hadseregtől. Politikailag tehát alkalmasak vagyunk. Nézzük meg, hogyan állunk katonailag! Az én véleményem és a Kisgazdapárt véleménye szerint katonailag a hadsereg állománya, a tisztikar alkalmas a rra, hogy a NATOhoz csatlakozzon - ezt bebizonyította a "Partnerség a békéért" akciói során , azonban még rengeteg feladat áll előttünk. Többek közt előttünk áll az alkotmányunk módosítása. Az alkotmánymódosítás rendkívül fontos, és ellentétben az előtte m szólókkal, akik azt mondották - nem a mai napon, hanem ezelőtt, amikor
