Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
3198 SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit zavarban vagyok, mert sietni kellett; a minisztériumban voltunk egy utolsó egyeztetés en, a minisztérium helyettes államtitkára meghívott bennünket egy olyan beszélgetésre, amelyben egy utolsó lehetőség adódott arra, hogy a kormány által is támogatható ellenzéki javaslatokat próbáljuk meg olyan állapotba hozni, hogy azok valóban elfogadható k legyenek a kormány számára. Sajnos, ennek az egyeztetésnek aztán az vetett véget, hogy hirtelen riasztottak bennünket a félórás tárgyalás után, hiszen senki nem gondolt arra, hogy a - valamikor a délután magasságába tervezett - részletes vita már ilyen h amar megkezdődik, ezért én is eléggé zaklatottan fogom ezt előadni, mert nem tudom pontosan, nem tudtam hirtelen leírni, hogy melyek azok a pontok, amelyek az első szakaszba tartoznak, de megpróbálom ezeket összefoglalni. Három kérdésben szeretnék megnyilv ánulni, amelyben magam is és a képviselőtársaim is adtak be módosító javaslatokat: az egyik az iskolaszerkezet kérdése, a másik a kerettanterv, a harmadik pedig az Országos Köznevelési Tanács jogosítványai. Aztán majd a második szakaszban más témához is sz eretnék hozzászólni. Az egyik az iskolaszerkezet kérdése. A törvényjavaslat, mint tudjuk, expressis verbis kiáll a 4+4+4es iskolarendszer megszilárdítása mellett, és ezzel gyakorlatilag a nemzeti alaptanterv 6+4+2es szakaszolását helyezi hatályon kívül. Mi többen úgy gondoljuk - nem csak én vagyok ezzel , hogy a pedagógiai kezdőszakasz újra négy osztályra való redukálása sajnos nem felel meg annak a pedagógiai elvnek, hogy az alapvető készségek megszilárdítása nem fejeződik be az első négy évfolyamon, ha nem mi úgy gondoljuk, hogy ennek kitolása az elmúlt törvényjavaslatban, 1996ban és a nemzeti alaptantervben jobban közelít ahhoz az életkori sajátossághoz, hogy a hat első évfolyam legyen a pedagógiai kezdőszakasz. Ennek a négy évfolyamra való visszareduk álása, úgy érezzük, komoly visszalépést és az európai trendekkel való szembenállást jelent. Ezért a módosító javaslataink arra irányulnak, hogy a nemzeti alaptantervnek ezt a hatosztályos alapképzését visszaállítsa, illetve megtartsa, mert gyakorlatilag eb ben a szakaszban még a mostani törvény él, és megtartanánk azt a pedagógiai szakaszolást, amely 6+4+2ben jelölhető meg. Tudom, hogy az az ellenvetés - szerintem helytelenül , hogy ezzel a ma működő iskolarendszert, a nyolcosztályos általános iskolákat ha tosztályos általános iskolákra redukálnánk vissza. Ez az alapvető érv a 4+4+4 mellett. (10.20) Az általános vitában és a bizottsági vitában is rámutattam arra - nemcsak én egyedül, hanem a képviselőtársaimmal együtt , hogy egyáltalán nem errő l van szó. Arról van szó, hogy Magyarországon az önkormányzatok több mint felében nem működik teljes nyolcosztályos vertikumú általános iskola, hanem vagy egyáltalán nem működik általános iskola, vagy pedig ma is négyosztályos. Ez a 6+4+2es szakaszolás me gítélésünk szerint nem a nyolcosztályosok visszafejlesztését jelentené vagy jelentette volna, hanem a négyosztályos alsó tagozat két évvel való kitolását, tehát amely intézmények jelen pillanatban négy osztállyal működnének, azok valóban felfejlődhetnének hat osztályra. Nem tudok elképzelni olyat, ami fordítottan működik, hogy a nyolcosztályosban most hatosztályos keletkezett volna. Ezért a módosításaink azt célozták, hogy a még igazándiból ki sem próbált hatosztályos kezdő szakaszt hagyjuk meg. Ha, mondjuk , néhány év múlva lesz pedagógiai tapasztalat, és a napnál világosabban bebizonyosodna, amit nem hiszek, hogy nem vált be, akkor lehetne erre visszatérni. A másik a kerettanterv kérdése. Erre is számos módosító indítványt adtunk be többek között az ajánlás 8., 9., 13., 17., 19., 22., 29., 30., 35. pontjaiban, de nem sorolom fel, mert még ennél is többet. Nekem személy szerint a kerettantervvel a következő a bajom - ezt elmondtam az általános vitában is. Ha a kerettanterv, mondjuk, három évvel ezelőtt megszü letik - persze nem ebben a rigorózus formában, hanem ajánlott mintatantervként , akkor azt mondom, hogy lett volna értelme, hiszen a nemzeti alaptanterv és a helyi tanterv közé egy mintatanterv iktatódott volna be, amely a
