Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL (MSZP):
320 többleterőmű kapacitáslekötése és hosszú távú villanyáramszerződésére lekötött erőművek természetes módon emelik a villamos energia átlagárát, és kihasználatlanul esetleg nehezítik az inflációt csökkentő lépések ütem szerinti megvalósítását. (14.30) Úgy gondolom, hogy a döntéselőkészítésnél bizonyos szempontokat nem vettek figyelembe. Mire gondolok elsősorban? A keleteurópai környezetet, ahol világosan látható az EUcsatlakozás feltételeként benyújtott energiakoncepciókban, hogy a csatlakozni kívánó országok a várható elhúzódó gazdasági válság miatt rendkívül bizonytalanná váltak a szénpiacon és az energiapiacon, vagy amit az ukrajnai atomerőm űvek létesítésének várható ellehetetlenülése is tovább súlyosbíthat. Mindenképpen számolni kell az import szénre alapozott erőműfejlesztési programok értékelésekor azzal, hogy a közép- és keleteurópai szubvencionált, dotált, exporttámogatott és minimális tranzitköltséget tartalmazó szenek eltűnnek, és az óceánon túli szeneknél is csak a dömpingszenek kaphatók meg olyan áron, ahogy ezzel a befektetők a versenyszférában számoltak a tüzelőanyagároldalon. Arról nem kívánok szólni, hiszen a témakörtől eltérne, hogy ha megvizsgáljuk ezeknek a szeneknek a dömpingértékét s a versenytörvénnyel szembeni elvárásait, akkor valószínű, hogy más problémák is kiderülhetnek. Az EU valószínűleg korlátozni fogja az EUkapcsolódás során KeletEurópából származó villamos energ ia importot, hiszen az ottani árképzési, regulációs és szabályozási elvek nem felelnek meg az EUfeltételeknek. Az orosz gazdaság energiaválsága tovább súlyosbíthatja a hazai ellátásbiztonság szempontjainak erősítését. Kérdéses a Németországban számottevő tartalékkapacitás, de mint ahogy tudjuk, az új szociáldemokratazöld koalíció várhatóan az atomerőművi leállítási programot megvalósítja. Talán nem véletlen az a tény sem, hogy a jelenlegi magyarországi villamosenergianövekedési ütem Európában alulról a második legalacsonyabb prognosztizált ütem, s úgy gondolom, hogy ez sem biztos, hogy megállja a helyét. A MEH beszámolójában is szerepel, hogy az energetika körén belüli hatékonyságjavító lehetőség egyik eleme az energiatermelő berendezések hatékonyságá nak javítása, önfogyasztásuk csökkentése. Ebben jelentős tartalékok vannak, s mivel több mint 1000 megawattra tehető kifejezetten korszerűtlen, rossz hatásfokú, nagymértékben környezetszennyező erőművek teljesítménye a magyar energiarendszerben még megvan, ez külön javíthatja az ez irányú előrelépés lehetőségét. Ezen erőművek helyett létesítendő új berendezések energetikai hatásfoka közel kétszerese lehetne az elavult berendezésekének, környezetszennyezésük pedig töredékére csökken. Sajnos, úgy látszik azon ban, hogy ezek az elmondottak, bár minden bizonnyal pusztába kiáltott szempontok, hiszen a kapacitástender kiírásánál, értékelésének számbavételénél kizárólagosan a társaságszintű forint/kilowatt ajánlatok, a társasági szintű profitérdek forint/kilowatt aj ánlata dönti és döntötte el az erőműépítési sorolást. Nem számol, s nem épült be a rendszerbe az az elvárás, amit több helyen szintén európai példával tudnék igazolni; hogy például a nem zöldmezős erőműépítési megvalósításoknál azok az infrastruktúrák... - például ha a pécsi erőmű helyén nem épül erőmű, a déldunántúli áramszolgáltató jelenlegi pécsi nagyfeszültségű és középfeszültségű hálózatának a vételezési lehetősége megszűnik, Paksról vagy máshonnan kialakítandó villamosenergiahálózat kiépítése legal ább ötmilliárd forint, a tevékenység megszűnésével járó ügylet legalább ötmillió közbefizetéselmaradás, szja- és egyéb elmaradás, a bányakár, bezárás, környezetvédelem legalább nyolctízmilliárd forint. Ezeket a költségeket nem tudom, hol fogja megtaláln i a hivatal a legkisebb költség elvében; igaz, hogy nem a villamos energia árában, hanem máshol fognak megjelenni. Az ellenőrzési funkcióról szólt Hatvani úr is, Lázár Mózes úr is, szeretnék e helyemről egy megjegyzést tenni: kérem az Energia Hivatalt, viz sgálja meg, hogy a villamosenergiatörvényben kormányhatározathoz rendelt erőműépítésmegvalósítás hogy folyhat, hiszen a villamostörvény előírja megfelelő kapacitások kormányzati, illetve parlamenti döntéskötelezettségét. A csepeli erőmű
