Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3178 lakosság és a vállalkozók egy része nem vesz részt a tbterhek vállalásában, ugyana kkor a vállalatok és a lakosság egy másik része a terheket viselve a szolgáltatások alacsony színvonalával szenvedi meg a helyzet ellentmondásosságát, nem lehet tartani. Ameddig azonban ez a kérdés nincs napirenden, addig nem látok alapot arra, hogy szélső séges intézkedések történjenek az elmaradt tbteherbefizetések elengedése vonatkozásában. Ezért javaslatot tettünk - és ezt a javaslatot újra alá szeretném húzni és gondolatilag alátámasztani , hogy az erre vonatkozó államikormányzati előterjesztéseket l ényegesen szűkítsék, ne legyen az a gondolat, hogy az elengedett terhek javítanak a következő befizetések helyzetén. Sokkal szerényebb javaslatot tettünk a Ház asztalára, és kérjük, hogy ezt vitassa meg a Ház, illetve ha szükségesnek tartja, fogadja el, ha szükségesnek tartja, módosítsa, de ne egy totális elengedési rendszerrel, hanem egy sokkal szűkebb elengedési rendszerrel kísérletezzen. Azt az optimista érvelést pedig, hogy egyszer s mindenkorra a tbfizetési terhek és a fizetések elmaradásának a problé máját egy ilyen intézkedéssel meg lehet oldani, azt a politika, a kormányzat felejtse el! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magam több módosító javaslatot fogalmaztam meg e rövid törvényjavaslathoz. Két módosító javaslatom - az ajánlás 1. és 2. pontja - arról szól, hogy a nyilvántartás átalakítására, megszervezésére vonatkoz ó törvényi szakaszt a vállalkozók szempontjából tegyük kedvezőbbé. A kormány folyamatosan azt hirdette és hirdeti ma is, hogy vállalkozásbarát, segíti a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor, amikor a vállalkozókra vonatkozó törvényeket fogalmaz meg, úg y tűnik, hogy ezeket az ígéreteket elfelejti. Mert miről van szó? A nyilvántartási rendszer rendbetételénél a kormány a törvényjavaslatban megfogalmazott egy egyeztetési lehetőséget, illetve kötelezettséget, amit a vállalkozó a járulékigazgatósággal kell h ogy lefolytasson. Amikor ez az egyeztetés sorra kerül, akkor a vállalkozót egyfajta határidő köti, nevezetesen 15 napos határidővel kell egyeztetésre idézni a vállalkozót. Neki tehát megjelenik egy kötelezettsége, hiszen 15 napon belül ezt az egyeztetést e l kell végezze. Ugyanakkor a járulékigazgatóságot semmi nem köti abban, hogy ő mennyi időn belül hívja a vállalkozót egyeztetésre. Ha a törvényjavaslatnak a második részét is figyelembe vesszük, amely arról szól, hogy az egyeztetés után bizonyos fizetési k ötelezettség terheli a vállalkozót és ezt harminc napon belül kell neki teljesíteni, akkor úgy gondolom, hogy feltétlenül indokolt, hogy itt a járulékigazgatóságot is mindenképpen bekorlátozzuk az időben, hiszen előállhat az, hogy ő nem egyeztet egészen 19 99. december 15éig, december 15én rájön, hogy neki egyeztetnie kell, közben elment az év, s a vállalkozónak pedig csak 1999. december 31éig van lehetősége arra, hogy harminc napon belül megfizesse a járulékát - persze akkor, ha a Ház úgy dönt, hogy egy generális tartozáselengedést fog támogatni. Én remélem, hogy nem ez történik, de nyilván most összefüggéseiben kell nézni a törvényjavaslatot, s ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen szükséges azt a módosító indítványt támogatnia a kormánynak, amely kötele zettséget állapít meg nemcsak a vállalkozónak, hanem a járulékigazgatóságnak is. A másik, technikai természetű módosító javaslatom, amely összefügg a nyilvántartás korszerűsítésével, arról szól, hogy ez a bizonyos egyeztetés hol történjen meg. A törvényjav aslat egyértelműen fogalmaz, azt mondja, hogy a vállalkozónak az irataival be kell sétálnia a járulékigazgatósághoz, és ott kell elvégeznie az egyeztetést.
