Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
3172 években is. Igenis azt kell hogy mondjam, hogy ezekre a folyamatokra fel lehetett volna, sőt most fel kell készülni a kormánynak. Ezen túl meg kell mondjam, hogy némi csalódást okoz nekem Horváth képviselő úr azon vélekedése, miszerint a magyar gazdasági növekedés megítélésében a külföldi nagy nemzetközi vállalatok exportorientált, a magyar gazdaság növekedését alapvetően meghatározó teljesítménynövekedésére alapozza a kormánynak ezt a költségvetési, gazdasági növekedési koncepcióját. Tisz telt Képviselőtársam! Ezelőtt egy évvel az egyik napilapban - egész konkrétan a Napi Magyarországban - közgazdászok között egy körkérdésfolyamat indult meg, hogy ki hogy látja - független közgazdászok - a Fidesznek ezt a koncepcióját, miszerint 7 százaléko s gazdasági növekedést lehetne elérni. Többek között ön is megszólalt ebben a vitában, én is megszólaltam, ön elsőnek, én másodiknak, amennyire vissza tudok emlékezni. Ön ezt a 7 százalékos gazdasági növekedési koncepciót arra próbálta meg kihegyezni, hogy a hazai vállalkozások, a háziipar - emlékszem, használta ezt a szót is , a kerámia, a népi iparművészet... - ezeknek a folyamatoknak a felfuttatásával, kormányzati, pénzügypolitikai eszközökkel történő megerősítésével erősebb foglalkoztatottság érvényes ülhetne, illetve a gazdasági növekedést ez ki tudja váltani. Az, amit ön most elmondott, illetve ami ebben a hároméves költségvetési koncepcióban van, köszönő viszonyban nincs egymással. Ugyanis az egyértelműen a GDP növekedésére alapozó költségvetési konc epció... - mint ahogy ön is tudja, a GDPszámítás GFS, illetve KSHmetodikája szerint a 10 fő alatti vállalkozások nincsenek benne; ebben csak az e fölöttiek vannak benne. Pont ez a magyar gazdaság rákfenéje, hiszen a növekedés fő forrása az elmúlt 8 évbe n - annak a minimális növekedésnek, ami érvényesült , az export és a 10 fő feletti foglalkoztatók teljesítménynövekedése volt. Igen ám, de a magyar foglalkoztatottak, a munkavállalók döntő többsége nem a nagyvállalatoknál dolgozik. Elég jelentős a mezőgaz dasági termelői kör, a kisvállalkozói kör, a 10 fő feletti vagy 300 fő alatti foglalkoztatók száma. Statisztikai számokkal is hadd támasszam ezt alá, tisztelt képviselőtársaim. Magyarországon az ipari termelés 70 százalékát a 300 fő feletti foglalkoztatók adják. Ugyanakkor ami probléma '99 első négy hónapjában, az az, hogy az 50 usque 300 főt foglalkoztató vállalkozások termelése jelentősen csökkent. 50300 fő! (12.10) Nem beszélve a 10 fő alattiakról, nem beszélve az egyéni vállalkozásokról. Tehát a gazdas ági növekedés jótékony hatása nem terül szét az egész magyar gazdaságra, és ez hibádzik valójában ebből a költségvetési koncepcióból. Én ilyen kérdéseken nem vitatkoznék, mert meg kell mondanom, képviselő úr, nem is látom azt a bizonyítási többletet, amell yel önöknek rendelkezni kellene az MSZPvel, a Keller képviselőtársam által elmondottakkal szemben. Tehát Keller képviselőtársam 11,52 százalékkal kevesebb gazdasági növekedést fogalmaz meg, lát reálisnak, ön 12 százalékkal többet GDPben. Én ezt nem lá tom olyan kardinális kérdésnek, amely a magyar gazdaságnak az elkövetkezendő években alapvetően a jövőjét határozná meg. Sokkal súlyosabb problémának látom - és itt megint konkrét statisztikai számokkal jönnék, letisztult, kielemzett számokkal, egy 1997es adatot hadd mondjak, de 1998ra is ugyanezek az arányok voltak jellemzők - azt, hogy a 10 fő feletti vállalkozásoknál az ipar egészét tekintve a termelésnövekedés 12,7 százalék volt. Ha levesszük a húzóágazatokat, a nagy foglalkoztatókat, a nemzetközi vál lalatokat, mindössze 1,8 százalék volt. Ha megnézzük a belföldi értékesítést, amiben a problémát látom, ez az ipar, ez a termelőtevékenység, amely az országon belül van, azt kell mondanom, külpiacorientált, viszont a belföldi értékesítés mindössze 98,2 sz ázalék volt 1997ben, és egyébként 1998ban is hasonló az adat. Ez azt jelenti, hogy az előző évekhez képest a belföldi értékesítésben a belföldi fizetőképes kereslet gyenge volta miatt, a bérek, a nyugdíjak alacsony reálértéke miatt ez a belföldi kereslet még vissza is esett. Az export esetében pedig természetesen egy 37 százalékos növekedés van, ami
