Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3162 valahogy jobban tudnák menedzselni, ha néhány ilyen hátrahúzó elem a világgazdaságban nem érintene bennünket is, akkor még jobbak lennének a kilátásaink. Azonban a kilátásain k jók, mondjuk meg önmagunknak, és mondjuk meg a világnak! Jó, ha megmondjuk a világnak. Igen tisztelt képviselőtársaim, figyelnek bennünket, hallják, a hazai beruházók, a nemzetközi beruházók, az üzleti élet jelzői hallgatják azt, hogy mi mit mondunk magu nkról. És ha azt mondjuk, hogy itt is fáj meg ott is fáj meg sántikálunk meg úgyis mindennek vége, akkor előbbutóbb még talán el is hiszik, nem pedig annak tudják be, hogy van egyfajta régi, régi magyar szkepticizmus és pesszimizmus. Mert a valóságban a g azdasági szférában ami számít, az az, hogy Magyarországon a munka termelékenysége több mint a munkabér. Sokkal több Magyarországon a munka termelékenysége, mint a munkabér! Hogy ez miért van így, egy érdekes téma, és kell vele foglalkoznunk. Azonban ez azt is jelenti, hogy ez a magasabb termelékenység ösztönző a beruházók számára, hazai és nemzetközi beruházók számára, hogy ide jöjjenek Magyarországra, Magyarországon létesítsenek üzemet. Ez emeli majd tovább a bért. Mert az a jelentős különbség a munka term elékenysége és a bér között, ami fennáll, nem egy tartós recept, az keskenyedni fog, ami jó hír, mert a magyar dolgozó, a magyar munkás, mindenki az országban magasabb életszínvonalhoz jut el. Nem annak az árán, hogy a kormány valamilyen rendelkezések alap ján megszabja! A kormány feladata itt az, hogy lehetőséget nyújtson az országnak a potenciáljához való eljutásra. Ha így nézzük a témát, igen tisztelt képviselőtársaim, a kisebb hibák, amik ittott léteznek vagy belecsúsznak az irományainkba, nem is leszne k olyan lényegesek. Engedtessék meg, hogy csak egy vagy kettő ilyet mutassak! Itt van a kezemben a módosító javaslat, igen tisztelt képviselőtársak, Kovács Kálmán, Tardos Márton, Asztalos Ildikó, Kuncze Gábor, Béki Gabriella, Kóródi Mária - többek bölcsess ége és munkája. Mégis valahogy az van az 5. pontban, hogy a nyugdíjak reálértékét a GDPnövekedés százalékos mértékének felével kell növelni. Aztán néhány sorral vagy fél oldallal később azt mondják, hogy legalább egyharmadával kell növelni. Felévelegyhar madával? - ezek jelentős különbségek! Elképzelhető, hogy ez szőrszálhasogatás, és nem is ez a központi témája a dolognak. Arra pedig, hogy Bauer képviselő úr meglátása az, hogy a 34 vagy 3,54,5 százalékos előrejelzése a kívánatos vagy más, azt mondhatom , orvosi körökben szokásos, hogy a beteget, különösen a súlyos beteget vagy a fontos beteget négyöthat orvos is megvizsgálja, több diagnózis készül. Az az orvos, akinek a diagnózisa nem egyezik meg a másikéval, azt nem fogják kirúgni az Orvosi Kamarából vagy pedig rossz hírét kelteni! Ezért nem veszem én rossz néven vagy ezért nincs semmi kifogásom az ellen, hogy Bauer képviselő úr alacsonyabb növekedési rátát vár, jelez előre, mint amennyit én jelzek előre. Remélem, Bauer képviselő úr sem veszi rossz név en, hogy én magasabb növekedési rátát látok, jelzek a magam közgazdasági analízise alapján. (11.20) Ez a közgazdasági analízis, ismétlem, a termelékenység, manapság, a XX. század végén, a következő évezredbe menően az egyetlenegy legfontosabb termelési tén yező a tudás, és ebben Magyarország - bocsánatot kérek, idézőjelbe teszem - "nagyhatalom", superpower. Ezt nem én mondom, olvassuk szerte az irományokban. Most módunk volt elmenni - említettem már tegnap, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága kihelyeze tt ülést tartott - Nagykanizsára egy nagy gyárba, a Tungsram General Electric gyárába. Olyan ragyogó teljesítmények lehetségesek Magyarországon! És a General Electric menedzsmentje elmondja a kollégáinak a golfkurzusban vagy a koktélpartin, hogy mi történi k. Ezek azok a tények, amelyek Magyarország növekedésének az előjelzései, és én ezeket figyelem. Ezért nem adom fel; amikor a csillagok helyre jönnek megint, kevesebb lesz a felhő, nem lesz háború a szomszédságban, nem lesz sok minden más nyavalya a világb an, a magyar gazdasági élet el fog jutni a 7 százalékos növekedés felé. Ha addig kevesebb, az nem jelenti azt, hogy azt várjuk most már mindörökké.
