Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi... - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 18/1998-2002. ÜB. (1999. május 3-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ANDRÁS
3125 Ami a javaslatot illeti, három tételre hívom fel képviselőtársaim figyelmét. Az első, hogy ez év március 29én az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, egy részletesen indokolt hatá rozatot. Ebben azt állapította meg egyebek között - tanulmányozva a határozatot, ez eléggé szó szerinti értelmezésben egyértelmű, úgy szól , hogy a Házszabályt, amely kétharmados, kétharmados módon lehet megváltoztatni. Ebből az következik egyenesen, mind enféle bele- és félremagyarázás nélkül, hogy amennyiben a Házszabály értelmezésében a Ház tagjai között nézeteltérések vannak vagy valami nem egyértelmű benne, akkor ezt ki kell javítani, de minél előbb. Úgy hiszem, hogy a Házban dolgozó és sok embert képv iselő országgyűlési képviselőknek elemi érdeke, hogy olyan Házszabálynak megfelelően végezzék a munkájukat, amely vitathatatlan. A javaslat arra irányult az ügyrendi bizottságban is, és itt a Ház előtt is arra irányul, hogy ennek az elemi kötelességünknek tegyünk eleget - gyorsan. Minél tovább tartjuk fenn ezt az állapotot, annál többször fordulhat elő - szeretném hinni, hogy soha többet , hogy ilyen hangnemben kerül sor egy javaslat megvitatására. Aminthogy arra sincs joga a Házszabály szerint egyetlen bi zottságnak és egyetlen bizottság elnökének sem, hogy egy határozati javaslatot, melyet az Országgyűlés elé szán e Ház bármelyik képviselője, a vita után ne bocsásson olyan értelmű szavazásra, hogy a tárgysorozatbavételt támogatja vagy nem. Ez egy nagyon e gyszerű kérdésfeltevés: igen vagy sem. Nincs szükség ilyen körmondatokban megfogalmazott, feleslegesen a dolog tárgyától eltéríteni szándékozó eseti állásfoglalásokra, ha bármilyen hangulatú és időtartamú vita végén az elnök úr azt az egyszerű kérdést felt eszi a bizottság ülésén, hogy támogatjáke a jelenlévők a javaslatot tárgysorozatba venni: igen vagy nem. Azt hiszem, hogy ez nem olyan nagyon bonyolult országgyűlési képviselők számára sem. Ami pedig a dolog tartalmát illeti, hogy miért szorgalmazzuk: hog y a Ház egy kiszámítható rendben és egy megfelelően előkészített kormányzati munka után tisztességesen megvitathassa az ide kerülő irományokat, és azokról dönthessen. Az utóbbi hetek terméséből két gyöngyszemet hadd említsek. Kilenc hétig tartott, amíg egy nyelvhelyességi hibát a mai napon egy szavazással ki lehetett javítani. A másik: emlékezzünk a balatoni üdülőkörzettel kapcsolatos döntésünkre. Kormánypárti politikus mondta ki, hogy nagyon rossz ez a törvény, de gyorsan szavazzunk, mert nincs idő a vitár a, mert meg kell születnie a törvénynek; már meg is érkezett a módosító indítvány. Hölgyeim és Uraim! Ha ilyen alapossággal akarja a Ház a Ház ügyeit intézni, azt hiszem, nagyon rossz szolgálatot teszünk az országnak. Azért javasoljuk azt, amit javaslunk, hogy ezt az eseti állásfoglalást az Országgyűlés helyezze hatályon kívül, és tegyen lépést - nekem teljesen mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselő , hatékony lépést annak érdekében, hogy a Házszabályt végre egyértelműsítsük mindannyiunk számá ra, és kezdjünk el végre lassan egy év után az ország érdekében tisztességesen dolgozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő Asszony! Az ülés vezetésével, illetve a megjegyzésé vel kapcsolatban azt gondolom, hogy ebben a Házban felnőtt, megválasztott képviselők ülnek, és mindenki szabadon dönti el, hogy mikor viselkedik képviselőként, és mikor kíván bohócszerepet játszani. (Zaj, moraj a Fidesz soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim ! Megkérdezem Tóth Andrást, hogy milyen minőségben kíván felszólalni. (Tóth András, MSZP, országos lista: A végén szeretnék szólni!) A végén kíván felszólalni. Megkérdezem a még nem hozzászólt frakciókat, kívánnake hozzászólni a vitához. (Senki sem jelent kezik.) Újabb jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Tóth András úrnak. TÓTH ANDRÁS
