Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi... - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 18/1998-2002. ÜB. (1999. május 3-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
3122 Mi a mi kifogásunk tárgya? Kifogásunk tárgya az, hogy az ügyrendi bi zottság nem a Házszabály 98. § (4) bekezdése alapján arról foglalt állást, hogy ez a határozati javaslat tetszike nekik, elfogadjáke vagy sem, hanem ezzel szemben egy házszabályértelmezési procedúrába bocsátkozott. Az ügyrendi bizottságnak ez az álláspo ntja nem véletlenszerű, ez a vitában el is hangzott. Nem arról volt szó, hogy ebben a kérdésben véletlenül rossz passzust vettek elő hivatkozási alapként, hanem olyan döntést kívánt hozni az ügyrendi bizottság kormányzati többsége, amely nem teszi lehetővé , hogy ezt a kérdést az MSZP képviselőcsoportja kikérje, és a Ház előtt az ezzel kapcsolatos döntést külön kérje. Ezért született ez a megoldás, és a 143. § alapján az ügyrendi bizottság házszabályértelmezést kezdeményezett. A gond kettős: tartalmi és elj árásjogi. Tartalmilag az a gond, hogy mind a két esetben - mind a Házszabály értelmezésével kapcsolatban, mind a munkarenddel összefüggésben - olyan kérdésekről van szó, amelyekben az Országgyűlés már állást foglalt. (23.20) Tehát nem arról van szó, hogy valaki originál módon kezdeményezett egy házszabályértelmezést, hanem egy meglévő döntést, amelyet kritika tárgyává tett az Alkotmánybíróság, a Háznak plenáris ülésen kellene módosítania. Ugyanez a munkarenddel kapcsolatos kérdés: nem a házbizottságtól kí vánjuk elvonni a hatáskört, hanem itt, ebben a Házban született döntés, amelynek módosítása erre a grémiumra tartozik. Eljárásjogilag pedig az a gond, hogy a Házszabály értelmezését vagy a Ház tisztségviselői, vagy parlamenti frakció, vagy a Ház valamely b izottsága kezdeményezheti. Ilyen ez esetben nem történt. Úgy tudom, sem Csiha Judit, sem én nem tartozom ebbe a kategóriába, tehát egyszerűen a hivatkozási alap nem felel meg. Ebben az esetben az említett 98. § alapján egy "igen" vagy "nem" döntést kellett volna hozniuk. Tisztelt Ház! Mindezen érvek alapján javasoljuk az eseti állásfoglalás megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, és azt, hogy az ügyrendi bizottság ebben az ügyben a Házszabály előírta feladatnak megfelelően arról döntsön, hogy ezt tárgy sorozatba veszie vagy sem. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Salamon László úrnak, az ügyrendi bizottság elnökének. DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A dr. Csiha Judit és Tóth András képviselőtársaim által benyújtott országgyűlési határozati javaslat két olyan elemet tartalmaz, melynek előterjesztésére a Házszabály az országgyűlési határozati javaslati formát nem teszi lehetővé. Az egyik ilyen elem, hogy képviselőtársaink a háromhetenkénti ülésezés megváltoztatását kezdeményezték, javasolva, hogy az Országgyűlés hetente tartson plenáris ülést. (A mesemondók hanghordozásával folytatva:) A Házszabály 23. § a) pontja értel mében az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről a házbizottság foglal állást. Ebben a kérdésben a döntési jog a 26. § (3) bekezdése értelmében csak akkor háramlik át az Országgyűlésre (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , ha a kérdésben a h ázbizottságban nem születik egyhangú döntés. A fentiek értelmében a kérdés közvetlenül, országgyűlési határozati javaslattal nem vihető az Országgyűlés plenáris ülése elé. (Folyamatos derültség a kormánypárti padsorokban.) Vagyis a házbizottság hatásköre o rszággyűlési határozati javaslattal nem vonható el, és nem kerülhető meg. Ezért az ügyrendi bizottság e tekintetben az előterjesztést házszabályellenesnek ítélte. Hasonló a helyzet a javaslat azon másik elemével is, melyben képviselőtársaink az Ország gyűléstől az ügyrendi bizottság 3/19982002. ÜB. számú általános érvényű állásfoglalásának hatályon kívül helyezésére irányul. Az ügyrendi bizottság állásfoglalásainak országgyűlési felülbírálatára a Házszabály 143. §a szabályozza az irányadó eljárást. Az ügyrendi bizottság említett
