Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ZONGOR GÁBOR (MSZP):
309 világban, amely 1990 óta, az önkormányzati törvény megengedő szabályrendszere óta egyfajta rendezetlenséget teremtett Magyarországon. Ez helyénvaló szándék, ugyanakkor úgy látom, hogy az előkészítőknek az érvanyaga egy idő után némileg kimúlt, és nem tudták logikusan végigvinni ezt a gondolatrendszert. A témát érin tően Atól Jig sorolja föl azokat a területszervezési témákat, amelyekben a parlament valamilyen eljárási szabállyal rendezni óhajtja ezt a kérdéskört. De találunk közötte olyan pontokat is, többek között a megyét érintő kérdést, amelynek tartalmi része n incs kibontva; úgy vélem, hogy nem is nagyon lehet kibontani. Itt mutatkozik meg ennek a törvénynek a legnagyobb problémája és nehézsége, ami abból adódik, hogy az alapvető kérdéseknél, amelyek az Ötv.ben nyertek megfogalmazást, tulajdonképpen nincs igazá n végiggondolva a kérdéskör. (12.30) Itt van mindjárt a városok ügye. Magyarországon éppen az Ötv. adta megengedő szabályrendszernek köszönhetően 1990 óta 52 új város született. Kérdés az, hogy ezek a városok tulajdonképpen városoke valójában. Egy ismert alkotmányjogász arra a kérdésre, hogy mi minősül városnak, azt mondta: az, ha vasárnap reggel elmegyek a település központjába, tudok venni friss újságot, be tudok ülni egy kávéházba, és ott nyugodt körülmények között elolvashatom az újságot. A kérdés az, hogy ezen települések e tekintetben városoke. Meggyőződésem, hogy jó részük nem. Ugyanakkor, úgy vélem, nem lehet gátat szabni annak a folyamatnak, amelyet tulajdonképpen a megengedő törvényi szabályozás gerjesztett, hiszen sorban állnak most is nagyközsé gek, települések azért, hogy várossá válhassanak, elérhessék ezt a címet. Úgy vélem, hogy e tekintetben ez a törvény, nagyon helyénvaló módon nem szab gátat, hanem szabályozza időben és némileg tematikusan, hogy mi a feltételrendszere annak, hogy valamely település joggal pályázzon erre a kitüntető címre, amely szerintem nem más, mint cím; viszont hosszú távon mindenképpen rendet kellene teremtenünk a városok körül, mert ha területfejlesztési szempontból közelítünk a kérdéshez, azt is látjuk, hogy a mai, ha tályos statisztikai kistérségek száma és ezek központjainak száma 150, a fővárost is beleszámítva, míg a városok száma már 218. Ugyanakkor azt is látni lehet, hogy vannak olyan települések, amelyeknek valóban van térségi kihatása, kistérségi kihatása, és j oggal pályáznak erre a címre, viszont nem tehetik meg, mert nem nagyközségek. Az előbb hallottuk tanult kollégánktól, hogy a nagyközség nem létezik. Az Ötv. ismeri a nagyközség fogalmát a 108. §ban, viszont az Ötv. a várossá nyilvánításnál hangsúlyosan sz erepelteti is, hogy nagyközség képviselőtestülete pályázhat. Mindenképpen úgy vélem, ezt a folyamatot nem lehet azzal korlátozni, hogy nem nagyközségek is pályázhassanak, tehát indokoltnak tűnik az Ötv. ez irányú módosítása is. Hiszen nagyközséggé ma Magy arországon egyféleképpen lehet válni: a település lakossága eléri az 5 ezer főt; miközben azt is tudjuk, hogy van 23 olyan városunk, amely 5 ezer lakos alatti, olyan is van, amely nem éri el a 2 ezer főt. Tehát ebben a kérdésben nemcsak az eljárásjogi rész ében kellene elmozdulnunk, hanem az Ötv.hez is indokoltnak tűnik - megítélésem szerint - hozzányúlni most átmenetileg, viszont hosszú távon mindenképpen szükségeltetik Magyarországon a közigazgatásfejlesztési és területfejlesztési reform keretei között e bben a kérdésben megnyugtató rendet tenni. Ugyanez vonatkozik a megyei jogú város problematikájára. Megítélésem szerint a mostani tervezeti szabály pusztán csak azért került bele, hogy valamit írjon az előterjesztő erről az ügyről, mert furcsa lenne, hogy 20 település eredményesen pályázhatott, mert meghaladta az 50 ezres lakosságszámot, és senki semmit nem vizsgált, és azóta is tulajdonképpen a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok közötti vita adott esetben napi téma. Ezt követően kettő a megyesz ékhely voltából válhatott ab ovo megyei jogúvá, így a 35 ezer lakosú Szekszárdnak nem kellett felpumpálnia magát 50 ezer lakosságszámra, most viszont a szerencsétlen érdiekre próbálunk
