Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
306 "A gazdaság fejlődése, fejlesztése a térségi területi kapcsolatok átalakítás át eredményezi. A változó körülményeket az igazgatásnak is segítenie kell. A kormány programja szerint a kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakításának a lehetőségét, és 2001ig koncepciót dolgoz ki ennek ü temezésére. A fenti koncepció alapján lehet és indokolt az állami területi tagozódást érintő esetleges javaslatokat kidolgozni." Ugye, a megszokott eljárás az, hogy először kidolgozom azt, hogy mit akarok csinálni, és csak azután azt, hogy hogyan. Most ped ig fordítva történik: ennek a törvénynek az elfogadása esetén már az idén lehet módosítani a tagozódást, és csak 2001ben lesz hozzá koncepció. Egyébként van olyan területe ennek a törvénytervezetnek, amelyet minden évben - a választási évet kizárva - lehe t módosítani, tehát nem igaz az, hogy négy év alatt csak egyszer. Ha a törvénytervezet 16. oldala (4) bekezdésében foglaltakat a megfelelő sorrendbe rakjuk - nem úgy, ahogy most van , akkor kiderül, hogy ez a törvénytervezet nagyon is célirányos és nagyon direkt érdekeket lesz hivatva érvényesíteni. A kulcs a 2001. év. Idézek ebből az ugyancsak a 16. oldalon lévő szövegből: "Az állami területi tagozódáshoz szorosan kötődik, arra épül a választási rendszer." Az elmúlt években háttérbe szorult a területszerv ezési döntések hatása a választási rendszerre. Például egyegy községnek másik megyéhez való átcsatolása érdemben nem bír nagy jelentőséggel, elvileg mégis felmerül, hogy ténylegesen kismértékben ugyan, de mégis megváltoztatja az országgyűlési egyéni válas ztókerületi beosztást, és módosítja a megyei választási eredményt is. A községszerkezetben végbement korrekciók után megalapozottan állítható, hogy egyegy területszervezési kezdeményezés elbírálása nem igényel sürgősséget. A választással való szoros össze függésre figyelemmel szakmailag indokolt, hogy helyi kezdeményezésre területszervezési ügyekben ne folyamatosan, ötletszerűen, hanem négyévente szülessenek döntések. Ezeket a döntéseket kellő idővel a választások előtt szükséges meghozni, éppen a választás ok előkészítése érdekében. Csak két szó hiányzik a teljes igazsághoz, én hozzáteszem: a választások politikai kampányának előkészítése érdekében. Meg is indokolom az állításomat: a törvénytervezet szerint a kormány is kezdeményezhet módosításokat, függetle nül a helyi önkormányzatoktól. A törvénytervezet szerint a várossá nyilvánítási kérelmet csak az országgyűlési választásokat megelőző évig lehet benyújtani: ez 2001. Településegyesítési kérelmet csak az országgyűlési képviselőválasztásokat megelőző évig l ehet benyújtani: ez szintén 2001. Település átcsatolása a másik megyéhez: 2001. Új község alakítása, településegyesítés, megszüntetés: 2001. Ez a törvénytervezet elfogadása esetén azt teszi lehetővé, hogy egy, esetlegesen a kormánypártok számára kedvezőtl en közvéleménykutatás eredményeiből a következtetéseket levonva a választások előtt egy évvel, amikor már minden párt teljes erővel dolgozik a választási kampányán, az országgyűlési választókörzetek határait, az önkormányzatok határait, a megyék határait a kormánypártok kedvükre változtathassák. A várossá nyilvánításnál ugyanez az eljárás. Ugyanis a várossá nyilvánításról azt mondja ez a törvénytervezet, hogy ne legyen a választási kampány része. Nyilvánvaló, hogy egy községben nincs az az épeszű polgármes terjelölt, aki úgy szállna be a politikai küzdelembe, hogy azt mondja, nem kell minket várossá nyilvánítani - de hát azt nem lehet előre tudni, hogy ki fog győzni! Viszont a 2002es választások programjához jól felhasználható, ha 2001. január 31éig pontos an tudja a jelenlegi kormánykoalíció, hogy 2003. január 1jével kinek lehet előre megígérni az előző évi választási kampányban, hogy majd támogatjuk a várossá nyilvánítást. Csak megerősíti ezt a gyanút, hogy a tervezet szerint a 17. § (3) bekezdésében a ke zdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter, a KSH elnökével egyeztetve, a Belügyi Közlönyben közleményben - tehát nem rendeletben vagy határozatban - közzé teszi a korábban meghatározott pontokban a szempontok részletezését , azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez, mármint a várossá nyilvánításhoz, de magát az értékelési rendszer
