Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
3050 Most egy kicsit sajátos helyzetben vagyok, mert vita nem volt, és Világosi Gábort a szó ugyan megilleti, de feltételezem, hogy nem nagyon van mire válaszolnia, miután nem hangzott el egyetlenegy kritikai észrevét el sem. Gondolom, nem is él a szó lehetőségével. (Dr. Világosi Gábor: Nem.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatába veszie a Magyar Bálint, Világosi Gábor és Wekler Fer enc képviselők által T/1126. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 98 igen szavazattal, 179 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot nem vette tárgysorozatba. Tiszt elt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja az Országgyűlés döntését kérte a Tabajdi Csaba és Suchman Tamás képviselők által H/1222. számon benyújtott, "A Magyar Köztársaság hozzájárulásáról a koszovói válság megoldását célzó NATOfellép éshez" című országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatbavételéről, amelyet a honvédelmi bizottság elutasított. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy melyikük kívánja indokolni az előterjesztést. (Dr. Tabajdi Csaba jelentkezik.) Megadom a szót Tabaj di Csaba képviselő úrnak. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar közvéleményt erőteljesen foglalkoztató kérdésről van szó, hogy a koszovói konfliktusban, a NATO katonai akciójában milyen legyen Magyarország szerepvállalása, hol van hazá nk ésszerű részvételének határa. Abban valamennyi politikai erő egyetért, hogy Magyarországnak olyan biztonsági kockázatai vannak a szomszédsági helyzetből és a 300 ezres vajdasági magyarság jugoszláviai létéből fakadóan, mint egyetlen más NATOtagállamnak sem. Ilyen értelemben teljes az egyetértés valamennyi párt között abban, hogy Magyarország szerepvállalása nem lehet tevőleges, és ez mindenképpen korlátozott kell hogy legyen. Módosító javaslatunkat az hívta életre, hogy március 24e óta mind a külpoliti kai, mind a biztonsági helyzet alapvetően megváltozott. 1. A NATO katonai akciója a kívánt hatást sem katonailag, sem politikailag nem érte el. Ezt számos NATOország vezetője, illetve a szervezet képviselője is elismerte. A gyors eredmény elmaradása a kat onai szervezet többségét tevékenysége kiszélesítésére, a csapásmérések erősítésére ösztönözte, vagyis a március 24ei helyzettől gyökeresen eltérő katonai helyzet alakult ki. 2. Ezzel összefüggésben vetődött fel a washingtoni csúcson az a NATOkérdés Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, hogy Magyarország repülőtereiről támadást, csapásmérést is lehessen indítani Jugoszlávia ellen. Az eredeti indítvány vitáján ez a lehetőség sem a plenáris ülésen, sem a bizottsági üléseken nem merült fel. Idézem Martonyi külüg yminiszter urat, aki azt mondta: "Az 59/1998. számú országgyűlési határozat - vagyis a légtér átengedésére vonatkozó határozat - jelenleg hatályos szövege csak a légtér igénybevételét tartalmazza. A benyújtott határozat a katonai légi járművek katonai vagy műszaki okból történő le- és felszállásának, valamint földi kiszolgálásának engedélyezésére is vonatkozik." Vagyis szó sem volt akkor csapásmérésről. 3. Nagyon lényeges körülmény, hogy a háború elhúzódása, az eddigi diplomáciai erőfeszítések eredménytelen sége, az albánok radikalizálódása nyomán mára Rambouillet ad acta lett, vagyis a nyugati hatalmak, a G8ak a nevezetes petersbergi nyilatkozatukban is lényegesen eltérő feltételeket fogalmaztak meg, mint korábbi öt pontjukban. A helyzet tehát e tekintetben is megváltozott. 4. Nemzeti érdekeink szempontjából nem lényegtelen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette: a Vajdaságot a NATO nem bombázza. Semmi okom nincs kételkedni Orbán Viktor miniszterelnök úr szavahihetőségében ebben a kérdésben, ugyan akkor amennyiben a NATO