Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
304 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A területszervezési eljárásról szóló és a most, illetőleg tegnap tárgyalt vagy te gnap kezdett tárgyalni, 499. számot viselő törvényjavaslat előterjesztésére elsősorban az Alkotmánybíróság 15/1998. számú határozatának 3. pontja adott indokot, mely szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg az által, hogy nem szabályozta megfelelő tartalommal a belügyminiszternek az új község alapítására és községegyesítés megszüntetésére irányuló kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítő tevékenysége, valamint a köztársasági elnök ilyen tárgyú döntésére vonatkozó eljárás rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívta a már hivatkozott 15/1998. számú határozatával az Országgyűlést, hogy e szabályozó feladatát végezze el; végeredményben ezt célozza ez az előterjesztés. Az alkotmány 41. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a Ma gyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik, a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, amelyet, mint közismert, közvetlenül vagy közvet ve, választott képviselőtestületeik, illetőleg helyi népszavazás útján gyakorolják. Az alkotmány e paragrafusa meglévő községekről, városokról, megyékről és fővárosi kerületekről beszél, nem szól viszont új községek alakításáról, ám az önkormányzati törvé ny lehetővé teszi új községek alakítását, egyes községeknek, városoknak más megyéhez való csatolását, községek várossá nyilvánítását, és a fővároson belül új kerületek kialakítását, vagy kerületrész más kerülethez való csatolását. A területi tagozódás megv áltoztatására irányuló döntések a jogszabály szerint megoszlanak az Országgyűlés és a köztársasági elnök között az önkormányzati törvény 93., illetve 94. §a szerint. A megyét és a fővárost érintő döntések az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. Ez alapján döntött például nemrégen az Országgyűlés Szárliget Fejér megyétől Komárom megyéhez történő csatolásáról, vagy korábban a főváros eredeti huszonkét kerülete mellett XXIII. kerületként alakult önálló önkormányzattá Soroksár. A megyét, illetőleg a fővárost ne m érintő döntések, tehát az új községalakítás, várossá nyilvánítás, községszétválás, egyesítés a köztársasági elnök döntéseit igényli. Ugyancsak az önkormányzati törvény szerint a belügyminiszternek úgy az országgyűlési, mint a köztársasági elnök hatáskör ébe eső előterjesztéseknél előkészítő szerepe van, de ezeket az önkormányzati törvény nem részletezi, és lényegében ez az előterjesztés ezt hivatott elvégezni. Az előttünk álló törvénytervezet huszonhárom paragrafusból áll. Első fejezetében, és igen helyes en, időbeli korlátot határoz meg. Leszögezi, hogy a területi tagozódásra irányuló kezdeményezésekről úgy az Országgyűlés, mint a köztársasági elnök, négyévente csak egyszer dönt, mégpedig olyan időben, hogy az ne zavarja a soron következő választásokat. Az 5. § a kisebbségeknek jelent garanciát azáltal, hogy már az előkészítő eljárás során köteles a polgármester kikérni a kisebbségi önkormányzatok véleményét. A 7. § a települések gazdasági, földrajzi, közigazgatási egységét kívánja kifejezni, amikor kimondj a, hogy a településnek egyik megyétől a másik megyéhez való csatolásánál az egész közigazgatási területet kell figyelembe venni, kivéve, ha folyó, hegyvonulat vagy egyéb természetes határ, például vasút ezt másként indokolja. A 8. § a választópolgárok kel lő tájékoztatását is célozza, amikor őket az eljárás különböző szakaszaiba is bevonja, így már a kezdeményezés indokait is a választópolgárok elé tárja, majd a megalakuló önkormányzat költségvetését is magába foglaló anyagot ismerteti a választópolgárokkal még a népszavazás előtt. Nincs azonban meghatározva, hogy ez az ismertetés, ez a tudomásra hozatal miként történik. A népszavazás megtörténte és a képviselőtestület döntése után az önkormányzat a belügyminiszterhez terjeszti fel a kezdeményezést, aki az általános választásokat megelőző év április 30áig dönt a kezdeményezések elfogadásáról. Ha ezt nem fogadja el, három napon belül értesíti
