Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Szükség van-e a Realbank felszámolására?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3000 A bank 1994 előtt rajta volt a konszolidációs listán, '94ben ezt megszüntették, így 3 milliárd forintos tőkehiány keletkezett a Realbanknál. 1998 július 10én az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet puccsszerűen felügyelő biztost nevezett ki a bank élére, és gyakorlatilag a felügyelőbiztos szétverte ezt a működőképes bankot. Ha megnézzük a pénzügyi eredményeket, akkor az 1998. év első félévi eredményeként 12,2 milliárd forint likvid eszközzel rendelkezett a bank, és 1998ba n az éves mérlegbeszámoló alapján a betéten felül még 4 milliárd forint többlete volt. A felügyelőbiztos 1998. július 14én elrendelte az R96 és R2000es Realbank által kibocsátott kötvények kifizetésének, visszafizetésének leállítását, és forgalmazását is betiltotta, annak ellenére, hogy 1998 szeptemberében, amikor már felügyeleti biztos irányítja a bankot, megjelent a Világgazdaság című napilapban egy hirdetés, amely újból Reallízingkötvények forgalmazását ajánlotta a Realbank kibocsátásaképpen. A felü gyelőbiztos, miután leállította a kötvények kifizetését, gyakorlatilag semmiféle biztosítékot nem nyújtott arra, hogy a kötvényesek visszakapják a pénzüket, miközben az OBA - az Országos Betétbiztosítási Alap - a betétesek számára kártalanítást ígért, elős zör egymillió forintig, majd a felszámolás során megkapják a pénzüket. A kötvényesek nem tudnak hova fordulni, számukra a bírósági út marad. Tekintettel arra, hogy itt kisbefektetőkről van szó, nem egy nyugdíjas a megtakarított pénzét helyezte el, ezért na gyon lényeges lenne, hogy a meglevő forrásokból, amelyekkel rendelkezett a bank, a mintegy 30 ezer kötvényes megkapná a pénzét, hiszen az OBA a bankból kivont több mint 5 milliárd forintot, amely 5 milliárd forint a betétesek számára korábban kifizetésre k erült. Tehát ezért nagyon jelentős az a kérdés, hogy szükség volte egyáltalán a Realbank felszámolására, milyen pénzügyi érdekek álltak vagy kinek az érdeke állt amögött, hogy egy működőképes bankot csődbe juttassunk vagy juttassanak, és mikor kapja vissz a a 30 ezer betétes - ami mintegy százezer embert érint - a kötvények ellenértékét. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönjük. Az interpellációra Varga Mihály államtitkár úr válaszol. Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztér iumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az 1993. évi hitelkonszolidáció idején a Realbank valóban szerepelt a konszolidációba bevonható bankok listáján. (14.20) A tőkejuttatás végül azért nem valósult meg, miv el a bank vezetése teljes mértékben meg akarta őrizni függetlenségét, és a tőkejuttatást követően is csak szavazati kisebbséget kívántak biztosítani az állam számára, ami értelemszerűen nem tette volna lehetővé, hogy az adófizetők pénzének felhasználása el lenőrizhető legyen. Ugyanakkor azt is hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy nem a konszolidáció elmaradása okozta a tőkehiányt, hanem a bank vezetésének rossz üzleti döntései. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998 első félévében átfogó vizsgálato t végzett a Realbank Rt.nél, és ez a vizsgálat megállapította, hogy a bank tőkemegfelelése a szükségessé váló céltartalékképzés miatt kritikus szintre csökkent. Ezt csak a felügyelet helyszíni vizsgálata tudta megállapítani, mert a bank adatszolgáltatása során nem adott tájékoztatást azokról az ügyletekről, amelyek miatt a céltartalékképzési kötelezettség fellépett, és nem is képezte meg a szükséges céltartalékot. A felügyelet megállapításait alátámasztotta a bankhoz soron kívül kirendelt független könyvs zakértő vizsgálata is. A tőkehelyzet kritikus volta miatt az ÁPTFnek a hitelintézeti törvény rendelkezései szerint csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket kellett a banknál alkalmaznia. Ennek keretében került sor biztos kirendelésére a bankhoz, ezzel egyidejűleg a bank korábbi menedzsmentje valamennyi hatáskörének felfüggesztésére és a kifizetés korlátozás elrendelésére a bank tulajdonosaival szemben. Az intézkedés hatályban tartása mindaddig kötelező volt, míg a bank
