Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2975 érvényesülése érdekében egyrészt kiegészítik a foglalkoztatók körét példáu l a közhasznú szervezetekkel, másrészt - és ez nagyon lényeges - csak olyan alapítványok és közalapítványok, társadalmi szervezetek lehetnek foglalkoztatók, amelyek tevékenységéhez a fenntartó normatív állami hozzájárulást kap. Harmadrészt kedvező lehetősé g, hogy a szolgálat egyháznál, egyházi intézménynél is teljesíthető. Természetesen változatlanul teljesíthető a polgári szolgálat a központi, a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, valamint társadalombiztosítási költségvetési szerveknél, ah ol esetenkénti létszámgondok átmeneti megoldásához hathatós segítséget nyújt a szolgálatot vállaló fiatalok munkája. Új elem, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket foglalkoztató szervezetek pontos meghatározásával párhuzamosan bővíti a módosító javaslat a tevékenységi köröket is két általunk is messzemenően támogatott területtel, az informatikával és a katasztrófavédelemmel. A szolgálatot teljesítő fiatal érdeke, hogy az iskolából kikerülve az ott tanultakat a gyakorlatban is elsajátítsa, ismereteit készs égszintre fejlessze. Az informatika az a terület, ahol az előbbi megállapítás maradéktalanul igaz. Ugyanakkor a szervezetnek is érdeke, hogy e téren jól képzett munkatársa legyen, ha csak a szolgálat időtartamára is. A Magyar Demokrata Fórum képviselője má r 1997ben az általános vita során kezdeményezte: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy katasztrófavédelmi tevékenység ellátásával is teljesíteni lehessen a polgári szolgálatot. A kormány akkor ezt elvetette azzal, hogy a polgári védelem rendvédelmi szer v, a köztudatban élő kifejezéssel fegyveres testület, ahol a parancs az parancs. Akkor mi azzal érveltünk, hogy a fegyver nélküli szolgálat is a haza szolgálata, védelme. A szolgálat pedig megkövetelhető, szabályozható rendben történhet. A mai kormány a Há z asztalán fekvő katasztrófavédelmi törvényben a polgári védelem és tűzoltóság országos parancsnokságait az ilyen tevékenységeket jobban összehangoló katasztrófavédelmi főigazgatósággá szervezi át. Az ilyen szervezetek működésében nem a katonai tevékenység a meghatározó, hanem olyan tevékenységek, amelyekben sem fegyverre, sem egyenruhára nincsen szükség. Így az irodai munkában a tervezés, a szervezés, az irányítás, a gyakorlati munkában a gátépítés, az utak megtisztítása, figyelőszolgálat, a lakosság élele mmel, ruhával, átmeneti szállással, sátrakkal, takarókkal való ellátása a meghatározó. Az eddig elmondottak rendszerébe illeszkedik, hogy a módosító javaslat pontosan meghatározza a polgári szolgálat időtartamát, amely a sor- és tartalékos katonai szolgála ti idő, valamint a katasztrófaelhárítás érdekében letölthető tartalékos szolgálati idő együttes időtartama. Tekintettel arra, hogy bizonyos közérdekű, élet- és vagyonvédelmi tevékenységek semmiképpen nem tekinthetők fegyveres szolgálatnak, a törvényjavasla t megszünteti a polgári szolgálatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásának követelményeit az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, továbbá a katasztrófavédelmi feladatok ellátása esetében is. A polgári szolgálatos személy végzettségének, va lamint a foglalkoztatók munkaköri igényének jobb figyelembevétele érdekében került a törvényjavaslatba, hogy a polgári szolgálat engedélyezésétől számított korábbi egy év helyett most 18 hónap áll majd rendelkezésre a szolgálat megkezdéséig. Jelentős eredm énynek tartom, hogy a törvény módosításával megoldódik a polgári szolgálatos személy egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálata, amelynek elvégzésére a jövőben az Országos Orvosszakértői Intézet lesz jogosult. A polgári szolgálat akkor tekinthető eredmény esnek, ha az valóban tényleges munkavégzéssel valósul meg, ezért fontos, hogy pontosításra kerülnek a szolgálat félbeszakítására vonatkozó szabályok. A polgári szolgálat egészségügyi okból történő félbeszakítására 30 napnál hosszabb betegség esetén kerülhe t sor. Lehetőség nyílik továbbá a félbeszakításra akkor is, ha akár a polgári szolgálatot teljesítő részéről, akár a foglalkoztató oldaláról felmerült okból 30 napot meghaladóan nem kerül sor munkavégzésre.
