Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ECSŐDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2967 során a parlamenti frakciók egyhangúlag támogatták az új jogintézmény bevezetését, és alig volt vita a részletek tekintetében. Ez annak volt köszönhető, hogy a törvényjavaslat készítői figyelembe vették az 1989 óta eltelt időszak tapasztalatait, valamint a nemzetközi normákat, így például az Európa Parlamentnek az 1989ben e tárgyban hozott határozatát, valamint az Európa Tanács miniszteri bizottságának a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókra vonatkozó, 1987ben hozott ajánlását. Az akkori honvédelmi bizottság több fordulóban tárgyalta a tervezetet úgy, hogy a civil szervezeteket is bevonta az előkészítésbe. Ma is minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy akkor egy korszerű, az európai normákkal összhangban álló szabályozás szül etett, amely Mécs Imre, az akkori honvédelmi bizottsági elnök úr véleménye szerint pozitív módon befolyásolhatja a Magyar Köztársaság európai csatlakozási lehetőségeit. Ennél azonban fontosabb volt, hogy a törvény elfogadásával a honvédelmi kötelezettségne k mint alkotmányos kötelezettségnek valamennyi szolgálati formájáról törvény rendelkezett, felváltva az azt szabályozó 75/1984es minisztertanácsi rendeletet, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 6/1990es rendelkezéseit. Szeretném megjegyezni, hog y a Magyar Köztársaság alkotmánya a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára 1989 óta biztosítja a honvédelmi kötelezettségüknek fegyver nélküli katonai szolgálattal, polgári szolgálattal való teljesítését. A törvény elfogadása óta el telt közel két év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a törvény alapját képező alapelvek kiállták az idő próbáját, és az arra épülő részletes szabályok biztosították az intézmény megfelelő működését. Az aggodalmak ellenére bebizonyosodott, hogy a polgári s zolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének megfelelő formája azok számára, akik a katonai szolgálat teljesítését katonai, illetve lelkiismeretei okokból nem vállalják. Ugyanakkor termé szetes az, hogy a tapasztalatok alapján bizonyos részletek egy idő után pontosításra szorulnak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kilenc területen javasolja a törvény módosítását. Ezen területeket az indoklás tartalmazza. Ezek közé tartozik többek között a polgári szolgálatot foglalkoztató szervezetek köre, a polgári szolgálat teljesítése során ellátandó tevékenységek, a foglalkoztató szervezetek nyilvántartásba vétele, vagy a polgári szolgálatot teljesítő személyek juttatásai, a polgári szolgálat során lef olytatandó fegyelmi eljárás és egyebek. A módosítások többsége kisebb mérvű pontosítást jelent, amelyek lehetővé teszik a jogviták elkerülését. Ezek közé tartozik például a polgári szolgálat időtartamának pontosítása. Ezen módosításokkal, illetve pontosítá sokkal az MSZP frakciója egyetért. Egyetértünk azzal, hogy a javaslat kizárja a nyereségérdekelt szervezeteket a polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatásából, valamint az olyan szervezeteket, amelyek tevékenysége nem egyeztethető össze azzal a lelkiis mereti okkal, amely a polgári szolgálat teljesítését megalapozza. A módosító javaslatok között azonban vannak lényegi, a törvény készítésekor a fent már említett Európa parlamenti és Európa tanácsi ajánlások alapján figyelembe vett alapelveket érintő szabá lyozások is. Ezek közé tartozik az az alapelv, amelynek értelmében a polgári szolgálat fegyver nélküli szolgálati forma, s ennek legfontosabb ismérve a civil jelleg. A polgári szolgálatra jogosult személy a honvédelmi kötelezettségét a katonaságtól függetl en polgári szervezetnél, polgári irányítás alatt, polgári munkavégzéssel végzi. Ezen alapelvhez tartozik, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket nem lehet foglalkoztatni olyan szervezetnél, amelynél hivatásos személyek teljesítenek szolgálatot. Az ilyen j ellegű szolgálat legyen civil, legyen távol a katonai szolgálattól. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a polgári szolgálatot teljesítő személyt foglakoztató szervezetek körét - az indoklás szerint megfelelve a gyakorlati alkalmazás során felmerült igényekne k - kibővíti a polgári védelem országos területi és helyi hivatásos szerveivel. E javaslattal a szocialista frakció nem ért egyet, mivel az sérti a fenti alapelvet, mivel a polgári védelmet Magyarországon hivatásos katonák irányítják.