Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
2962 (10.10) Helyes a törvény 7. és 10. §ában megfogalmazott költségkímélési szánd ék is, hiszen a polgári szolgálatos számára is az a kívánatos, hogy lakóhelyét mindennap elérje a számára kijelölt szolgálati helyről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Véleményünk szerint módosító javaslatokkal kellene árny altabbá tenni a törvény 14. és 16. §át, illetve mindenkiben tudatosítani kell azt, hogy a polgári szolgálat is a haza szolgálatának eszköze. Éppen ezért a teljesség igényével csak úgy tudjuk a törvényjavaslatot elfogadni (Az elnök a csengő újbóli megkocog tatásával jelzi az időkeret lejártát.) , ha azt módosító javaslatokkal árnyaltabbá tesszük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter úrnak, az önkormányz ati bizottság előadójának. Tessék, képviselő úr. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 40. §a kimondja a magyar állampolgárok részére a lelkiismereti szabadsá got, ugyanakkor az alkotmány 70. §a pedig azt mondja ki, hogy a honvédelem minden állampolgár kötelezettsége. Ennek a két előírásnak az esetenkénti ellentmondásából, nevezetesen amikor valaki a honvédelmi kötelezettséget az alkotmány 40. §ára alapozott l elkiismereti okokból tagadta meg, vagy nem kívánta teljesíteni, évtizedekig ebből mindig a lelkiismereti szabadság kárára történt egy feloldás, amely olyannyira súlyos volt, hogy még büntetőjogi szankciója is volt annak, ha valaki a katonai szolgálatot aká r lelkiismereti okokra való hivatkozással tagadta meg. Ezt a XXI. században egyáltalán nem emberinek mondható gyakorlatot szüntette meg tíz évvel ezelőtt az alkotmánymódosítás, amikor is a 70/H. § kimondta, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése során a katonai szolgálattal egyenértékű a polgári szolgálat. Erre aztán 1997ben törvény is született, az 1997. évi XXI. törvény, amelyet április 25én hirdettek ki. És ahogy arra az államtitkár úr hivatkozott, így már kétéves a tapasztalatunk a gyakorlatról. Egyrészt a gyakorlat alatt szerzett tapasztalat, másrészt pedig időközben néhány jogszabály, néhány törvény megjelenése, illetőleg módosítása vezet oda, hogy ezt az 1997. évi XXI. törvényt módosítani kell - ez fekszik előttünk az 1176. számú törvényjavasla tot tárgyaló előterjesztésben, melyet az önkormányzati bizottság is megtárgyalt. Arra is hivatkozott az államtitkár úr az expozéjában, hogy koncepcionálisan nem változik a törvény, de mégis egyrészt tartalmi, másrészt eljárásbeli változtatásokat vezetnek á t ezek a módosítások, mégpedig azért tartalmilag, mert az eredeti jogszabály tilalmakat sorolt fel. Azokat a szervezeteket sorolta fel, amelyeknél nem lehet polgári szolgálatot teljesíteni. Az új tartalmi változás pedig azt mondja meg, hogy hol lehet, mégp edig azért, mert időközben a közhasznú szervezetekről törvény jelent meg, és már az alkotmány is azt mondja ki, és erre utal vissza a '97. évi XXI. törvény is, hogy azért fogható fel a katonai szolgálattal egyenértékűnek a polgári szolgálat, mert itt olyan munkát végeznek, amely a nemzet számára hasznos. Tehát a közhasznú szervezetekről szóló törvény ugyancsak erről szól, hogy ott olyan munkákat végeznek, amelyek a nemzet számára hasznosak. Milyen szervezetek ezek? Önkormányzati szervezetek, társadalmi szer vezetek és egyházi szervezetek. Mindenki által ismert, hogy az Ökumenikus Szeretetszolgálat, amely menekültügyben, katasztrófavédelemben és karitatív tevékenységben is tevékenyen kiveszi a részét, eddig is előszeretettel alkalmazott polgári szolgálatosokat . Tehát ez vezethette a módosítást előterjesztőket abban, hogy kiemeljék ezeket a szervezeteket, és azt határozzák meg, hogy vajon hol lehet a jövőben polgári szolgálatosokat alkalmazni. Ez az egyik legfontosabb tartalmi változás. A másik pedig az, amikor kimondják, hogy az önkormányzati tűzoltóságnál, illetőleg katasztrófavédelemben nem szükséges a polgári szolgálatos előzetes hozzájárulása, bár ez
