Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 31 (73. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről, 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt megállapodás ki... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2929 még a Fidesz választási programja is kifogásolta, amikor a zt mondta, hogy ez hiba. És most már, hogy a Katolikus Egyházzal ilyen nemzetközi megállapodás született, ezt csak úgy lehet orvosolni, hogyha hasonló megállapodásokat kötnek a protestáns egyházakkal is. Most már tényleg nem volt más megoldás, de szerintün k jobb lett volna az a megoldás, amit az MDFkormány 1991ben alkalmazott, hogy nem egyházankénti megállapodásokkal, hanem egy, a Magyar Országgyűlés által hozott és minden egyházra egyenlően érvényes törvénnyel szabályozza az egyházak helyzetét. Csak mell esleg jegyzem meg Horváth képviselő úrnak, hogy a magyar Katolikus Egyház helyzetét nem ez a megállapodás rendezte, hanem az 1990. évi IV. törvény. Tehát nem volt szükség a Katolikus Egyház helyzetének a rendezéséhez erre a megállapodásra. Azt gondolom teh át, hogy azt a második aggályt is, hogy egyenlőtlenséget teremt az egyházak között, az egyházak és az állam viszonyában, igazolta a megállapodás aláírása óta eltelt időszak. Végül igazolt egy harmadik aggályt is. Nevezetesen azt az aggályt, hogy ennek a me gállapodásnak a megkötése, később a törvényalkotásban való kezelése és egyáltalán ennek a megállapodásnak a jelenléte a magyar közéletben olyan folyamatot gyorsít fel, amely az egyház és az állam viszonyát eltávolítja az 1990. évi IV. törvény által teremte tt, valóban az állam és az egyház egyenjogúságon alapuló szétválasztása által jellemzett viszonytól, ami egyébként egyenes folytatása annak a felfogásnak, amely a reformkor nemzeti liberálisainak - Eötvös József, Deák Ferenc - tevékenységében jelent meg. A ttól a felfogástól bizony eltávolodott Magyarországon az egyház és az állam viszonyának a kezelése. Eltávolodott az előző kormány működése során is, és még inkább eltávolodik a jelenlegi kormány tevékenységében, amely ebben a vonatkozásban egyenes folytató ja annak, amit Horn Gyula annak idején elkezdett. Ennek a kormánynak a vezetője nagyon nyíltan kimondja, hogy nem az elválasztás, hanem az együttműködés az, ami napirenden van, és azt gondolom, hogy ez nem jó dolog. Nem jó dolog általában; nem jó dolog azé rt, mert ez úgy történik - akárcsak az előző kormányok idején , hogy különbség tétetik egyház és egyház között, állandóan megkülönböztetik az úgynevezett történelmi egyházakat a többi egyháztól, a nagy egyházakat a kisegyházaktól, és ebben még további tör vényes megkülönböztetést is kívánnak tenni; kíváncsi vagyok, megkapjáke majd hozzá a kétharmados többséget. És ezzel olyan helyzetet teremtenek, amelyben a különböző egyházak hívei meg a semmilyen egyházhoz nem tartozó magyar állampolgárok nem egyformán é rezhetik magukénak azt a magyar államot, amelyik pedig valamennyiüké. Ezért gondolom azt, hogy azokat az aggályainkat, amelyeket annak idején megfogalmaztunk, messzemenően igazolta az azóta eltelt több mint kétéves időszak. Köszönöm a figyelmet. (Taps az M SZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Salamon László, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Több minden elhangzott Bauer Tamás részéről. Egyetleneg y dolgot tartok lényegesnek megválaszolni a részemről. (22.00) Azt a megjegyzését, hogy a Szentszékkel kötött szerződés a katolikus egyház és a többi történelmi egyház vagy más egyházak között egyenlőtlenséget teremtett, alapvetően vitatom. Amit mondott, azt ebben a formában elfogadhatatlannak tartom. Azt hiszem, a helyes megállapítás az lenne, ha úgy fogalmaznánk, hogy ez a szerződés is tekintettel volt az egyházak közötti különbségekre. És nemcsak ez a szerződés, hanem az a hozzáállás és az a jogi rendez és, amit az Orbánkormány magáévá tett, tekintettel van a különbségekre, mert az egyes egyházak között igenis vannak különbségek, például alapvető szervezeti különbségek. Tessék csak gondolni a tulajdonviszonyok helyzetére, tessék
