Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
287 adott társadalom, közösség miként gondoskodik arról, aki már többet nincs, Kosztolányi szavaival élve "csupán önmagának dermedt, néma szob ra". A hozzátartozók virágaikat, koszorúikat - akár hívők, akár nem hívők - a földi maradvány elé teszik szeretetük, tiszteletük jeleként. Ilyenkor már mindenki egyenlő, bárki is volt, akár szülő, vagy bármely foglalkozású - egyszerűen ember. Nem mindegy t ehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a temetkezést, az elhunyt emlékének megőrzését szolgáló folyamatosan végzett, alapvetően kegyeleti és közegészségügyi, kommunális szolgáltatást hogyan végzi a közösség, a társadalom, erre milyen törvények és milyen elő írások vonatkoznak. Az előttünk fekvő T/548. számú törvényjavaslatot a temetőkről és a temetkezésekről már több éve jelentős és jogos elvárások hívták életre, amelyek az eddigi magyar jogi szabályozást e tárgyban elavultnak, érzéketlennek és hiányosnak min ősítették. A holttesttel való rendelkezés kérdése körül közel egy évtizede tapasztalt visszaélések, sokszor a mármár bűnözés elemeit is megvalósító állapotok, mindmind az új törvényi szabályozás életre hívását szorgalmazták. (10.30) Nem voltak tisztázva kellőképpen a kegyeleti jogok sem. A temetkezést mint szolgáltatási tevékenységet az 1008/1970es kormányhatározat alapján létrehozott 7/1970. és 10/1970. számú együttes miniszteri rendeletek szabályozták. Az elmúlt 29 év társadalmi, gazdasági, politikai változásai azonban olyan mértékűek és irányúak voltak, amelyek alapvetően megváltoztatták a teljes magyar jogrendszert, ezen belül az egyes jogszabályok tételes jogi rendelkezéseit. Az elmúlt kilenc évben megváltozott a temetési tevékenység felügyeleti és irányítási rendszere is. Megváltozott a temetők tulajdonjoga, s a temetési tevékenységet ellátó vállalatok működési formái, megjelentek a magánvállalkozók, valamint jelentősebb szerepet kaptak az egyházak is. A fővárosban, de szerte az országban a jogi sza bályozás eddigi elégtelen volta olyan mértékű kegyeletsértéseket tett lehetővé, amelyek mármár a hullarablás tényállását eredményezték. Természetesen a piac, a verseny nem száműzhető életünkből. Van azonban a szolgáltatások körének egy szűkebb része, amel yek közé a temetkezés is tartozik, ahol a piac, a verseny szabadsága csak korlátozottan érvényesülhet. A korlátozás alapja pedig nem az önkény vagy a monopolhelyzet megteremtése, hanem a személyhez fűződő jogoknak, így a kegyeleti jogoknak, valamint a köze gészségügynek a határozott védelme. Az előttünk fekvő T/548. számú törvényjavaslatnak a temetkezési szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó 27. §a az egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében a temetkezési szolgáltatás végzése céljából telephely léte sítését és működtetését, továbbá a temetkezési szolgáltatás elvégzésére utaló reklámhordozók kihelyezését megtiltja, amely egyfajta gátat kíván vetni a hozzátartozók zaklatásának. A törvényjavaslatba iktatott tilalmi zóna kijelölése mindenképpen figyelemre méltó, ez a 200 méteres távolság egyébként az általános alkoholtilalmi zónával is megegyezik. Talán nem ártott volna, nem ártana az elkövetkezendő időszakban ezt a tilalmi zónát tovább bővíteni. Utalni szükséges, tisztelt képviselőtársaim, ennek alátámasz tására, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1996ban a kegyeleti jogok érvényesülése vonatkozásában egy átfogó vizsgálatot végzett, amely kritikusan megállapította, hogy a temetkezési vállalkozások kórházakban történő működése, túl azon, hogy sokkolja a z embereket, az amúgy is pszichológiailag megrendült hozzátartozóknak nem adhat teljes körű áttekintést a szolgáltatásokról, így az éppen kéznél levőt, a hamarabban a helyszínre érkezőt veszi igénybe a gyászoló család, a szeretteik elvesztésében megrendült családtagok. A gyászolókra való erőteljes presszióra utal, hogy sokszor a kórházakban lévő iroda tízszer több ügyfelet fogad, mint a temetkezési kft. vagy betéti társaság belvárosi irodája. Európában Magyarország az egyedüli ország, ahol temetkezési válla lkozók működhetnek a kórházakban. A most tárgyalt törvényjavaslat ezen nagyon helyesen változtatni kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! A számos közigénynek megfelelni szándékozó törvényjavaslat kapcsán természetesen módosító indítványokat is megfogalmaztunk, felismerve a törvény szabályozásának hiányosságait. A részletes vitában szólnánk ezekről a módosító indítványokról.
