Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - POZSGAI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
277 tartalma és formáj a jelentős mértékben hordoz érzelmi, vallási, kulturális jegyeket, és mint szolgáltatási piac, korlátozottan működik. Tisztelt Ház! A még érvényben lévő jogszabályok sokáig betöltötték rendeltetésüket, azonban az utóbbi években bekövetkezett jelentős társa dalmi- gazdasági változások hatással voltak e területre is. Ma már a megváltozott tulajdon- és életviszonyok szükségessé teszik a kegyeleti szolgáltatások és a temetkezés átfogó, korszerű újraszabályozását. A korábbi szabályozás óta egyrészt az egyházak ke zelésébe kerültek vissza temetők, másrészt az állami temetők a települési önkormányzatok tulajdonába kerültek. Fenntartásuk és üzemeltetésük az önkormányzatok kötelező feladata, ugyanakkor hiányzik a feladatellátás elégséges maximumának meghatározása. A te mető korszerű fenntartása és üzemeltetése mind a köztemetőkben, mind pedig az egyházi és más tulajdonú temetőkben feltételezi a minimális kötelezettség szabályozását. Megváltoztak a szolgáltatás körülményei. Míg korábban kizárólag a tanácsok által alapítot t megyei temetkezési vállalatok látták el a szolgáltatást, addig ma közel négyszáz gazdasági társaság, illetve magánvállalkozó tevékenykedik e területen. A szolgáltatás piaci viszonyok között működik, azonban a szakmai, jogszabályi ismeretek, a gyakorlat h iánya esetenként méltatlan szolgáltatási minőséget produkál. Előfordul, hogy a verseny, a piacszerzés a hozzátartozókat sem kímélve történik. Gyakori a kegyeletsértő reklámozás, főleg az egészségügyi intézményekben, amely összeegyeztethetetlen a gyógyítási céllal. A kegyelet különösen igényli a tisztességes és etikus magatartást, ezért pontosan kell meghatározni az ellátás szakmai követelményeit, az ellátás, jogosultság feltételeit. A kegyeleti közszolgáltatás ellátásban meghatározó szerepet já tszanak az önkormányzatok. Gondoskodnak a köztemetők, a temetők létesítéséről, fenntartásáról, megszüntetéséről, kiürítéséről és újra használatba vételéről, valamint a halotthamvasztók létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az ellátás mértékét és színvonalát nagyban befolyásolja azonban a település mérete, gazdasági teljesítőképessége. A települési önkormányzatok köztemetőkre vonatkozó fenntartási kötelezettsége összefüggésben van a temetőn kívüli kegyeleti szolgáltatásokkal. Ezért fontosnak tartj uk, hogy e jogterület újraszabályozása során tág teret biztosítsunk a helyi önkormányzati szabályozásnak. A halállal és az ezt követő temetkezéssel Magyarországon is évszázados szokások és követelmények alakultak ki. E szokásokat és követelményeket nem ind okolt jogszabályilag megváltoztatni, illetőleg csak annyiban, amennyiben a jelenlegi helyzethez képest korszerűbb és a kegyeleti igényeket kielégítő szabályozást jelent, ha ennek kapcsán fejlődik hazánkban a temetőkultúra, az elhunytak emlékének méltó megő rzése. (9.40) Tisztelt Ház! E törvénytervezet igazodik a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez, az európai normákhoz. Eleget tesz azoknak a rendező elveknek, hogy igazodik a települési önkormányzatok működéséhez, feladat- és hatásköréhez, azono s jogokkal illeti és kötelezi a temetőtulajdonosokat, azonos szabályok és feltételek vonatkoznak a kegyeleti közszolgáltatások valamennyi résztvevőjére. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat közel két évi előkészítés és az előkészítésbe bevont nagy számú gyakorl ati és jogi szakértő tevékenysége alapján garancia lehet arra, hogy e javaslat úgy szabályozza e kérdéskört, hogy az megfelel a hagyományok tiszteletben tartásának és a mai kor követelményeinek. Az előkészítés kezdetekor megalkotott koncepció helyesnek biz onyult, az elkészült javaslat megfelelő tartalommal telítődött. Tény ugyanakkor, hogy e törvényjavaslat a versenytörvényben megfogalmazott piaci követelményeknek helyenként tud megfelelni. A törvényalkotó nem tudta megoldani azt a dilemmát, hogy az adott t emető tulajdonosa tulajdonosi jogaival milyen mértékben élhet, illetve a tulajdonos
