Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
28 Megadom a szót Szájer Józsefnek, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. SZÁJER JÓZSEF , a Fidesz képviselő csoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországot történelme során mindvégig az a törekvés jellemezte, hogy minél aktívabb részese legyen Európa és az euroatlanti térség politikai, szellemi és gazdasági fejlődésének. Hazánk az államalapí tás óta immár ezer esztendeje a keresztény szellemiségű nyugati kultúra szerves része; Magyarország társadalmi és kulturális értelmű európaisága, az európai értékrend vállalása történelmi adottságunk. Nemzedékek sora küzdött és dolgozott ezért. Magyarorszá g több mint negyvenéves katonai megszállása kiszakított bennünket a szerves európai folyamatokból, és ez alatt az idő alatt - a két világháború véres tapasztalataiból okulva - a kontinens nyugati fele hatalmas lépésekben alakította ki a biztonság, a gazdas ági gyarapodás új, minden eddiginél hatékonyabb intézményrendszerét. Magyarország évtizedekre kimaradt ebből a folyamatból, ezért természetes történelmi igényünk, ha Európa történelmi térképén elfoglalt helyünket összhangba kívánjuk hozni az euroatlanti i ntézményekben elfoglalt helyünkkel. Éppen emiatt a szocialista rendszerrel és a szovjet katonai megszállással szemben a nyolcvanas évek végén fellépő ellenzéki erők számára a NATO és az Európai Unióba való belépés a XXI. századi Magyarország egyik legfonto sabb törekvéseként jelent meg. Belépésünk ezekbe az intézményekbe, köztük a NATOba, nemzeti érdekeink érvényesítése számára kínálkozó, történelmileg szinte páratlanul kedvezőnek tűnő új keret, amely eszközül szolgál a nemzet polgárai biztonságának, jólété nek biztosítására, térségünk fejlődési feltételeinek javítására. Tisztelt Ház! A fiatal magyar demokrácia egy évtized alatt történelmi fontosságú sikereket ért el az euroatlanti politikai, gazdasági és védelmi intézményekhez való kapcsolódás terén. (15.00 ) Teljes jogú tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak, társult parlamenti viszonyt létesítettünk a Nyugateurópai Unióhoz, csatlakoztunk az OECDhez, és társulási megállapodásunk van az Európai Közösségekkel is. Most, a mai, illetve a holnapi napon a parlament hagyja jóvá a NATOhoz való csatlakozás dokumentumait. A rendszerváltozás visszaadta Magyarország szuverenitását, megnövelte az ország nemzetközi mozgásterét, és lehetőséget adott nemzeti érdekeink érvényesítésére. 1990 óta, illetve amióta a Varsói Szerződ és katonai erői kivonultak az országból, az Országgyűlés határozhatja meg a magyar érdekeket, választhatja meg Magyarország számára a hosszú távon legelőnyösebb nemzetközi kapcsolatrendszert. Ezzel együtt azonban megnövekedett a magyar döntéshozók felelőss ége; állami és nemzeti érdekeink világos megfogalmazása és határozott képviselete a nemzetközi szintéren történelmi felelősséget ró a Magyar Országgyűlésre és kormányra. Magyarország ma ismét szuverén módon lehet tagja a nemzetközi közösségnek, ahol termés zetszerűleg képesnek kell lennie a nemzeti érdekeket megjeleníteni és képviselni, összehangolni ezeket Magyarország valódi partnereivel és szövetségeseivel. A FideszMagyar Polgári Párt frakciója felelőssége teljes tudatában ezt a demokratikus elkötelezett séget és erkölcsi hitelességet kívánja megjeleníteni az állami és nemzeti érdekek nemzetközi képviseletében, a magyar külpolitika alakításában. Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés a holnapi napon olyan döntést hoz meg, amely szimbolikus és gyakorlati értel emben is lezárja a fiatal magyar demokrácia első fejlődési korszakát; olyan döntést, amely Magyarországot hosszú távra a biztonság, a stabilitás, a békés polgári gyarapodás terepévé teheti. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke fog lalja el.)
