Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2675 A gyors gazdasági növekedés tehát az infláció mérsékléséhez vezet. Azt halljuk, és időnként kritikusok, még a gazdasági szférából a gazdasági elméletek e mberei is azt vitatják, hogy lehete úgy növekedni, amikor a világban baj van. Magyarország exportorientált ország, és az elmúlt években sikereink - különösen egykét év során - az exportszektor terjedése révén következtek be. Igen, tisztelt képviselőtársa im, ez így van, azonban nemcsak exportszektora van a magyar gazdasági életnek! Ha az exportszektor lelassul, mert a világban újragondolnak dolgokat vagy újragombolnak mellényeket, akkor még mindig van lehetőség arra, hogy a gazdasági életünk másik két jele ntős szektorára jobban odafigyeljünk, nevezetesen a beruházásokra és a hazai fogyasztásra. Az, hogy erre nincs meg a lehetőségünk, kérem tisztelettel, tévedés! Magyarországnak a potenciálja igenis megvan arra, hogy jelentős beruházási növekedéssel számolju nk és ezt megvalósítsuk. Utak, kórházak és sorolhatnánk, mindannyiunknak van kedvenc témája, amit szeretnénk megvalósítani. Hogy erre vane fedezet, vannake források? Gondoljunk a hazai megtakarításra, a hazai tartalékokra, de nagyon érdekes arra emlékezn i, amit igen ritkán hallunk, hogy nemzetközi kölcsönöket ajánlanak nekünk mostanában, amit nem is veszünk fel; a Világbank és a Valutaalap családjából az utóbbi egykét évben igen óvatosan vettük fel azokat a kölcsönajánlatokat vagy fel sem vettük, ami elé rhető lett volna számunkra. Nem azt javaslom itt, hogy feltétlenül hasznosítsuk azokat a hiteleket, de azoknak a lehetősége elképzelhető. Elképzelhető, hogy úgy használható útépítésre vagy egyéb beruházásokra vagy csak lakásépítésre, hogy a gazdasági szfér ában tevékenység lesz, növekedés lesz az invesztációs folyamatok során, ugyanakkor, amikor talán pár százalékkal lecsökken a külkereskedelmi tevékenység. Ugyanígy folytatnám a fogyasztási, a lakossági szférában. Azt szeretném javasolni, tisztelt képviselőt ársaim, hogy túl kell jutnunk azon - megint csak ezt a szót használom - az elavult gazdasági elméleten, amely azt hiszi, hogy Magyarország gazdasági növekedése milyen mértékben korlátozott. Hogy is következett be ez ma itt, az Országházban? Mintha a három ellenzéki párt összehangolta volna a mondanivalóját ebben a tekintetben, hogy szkeptikusak a növekedési potenciált illetőleg. Nem veszem sorra, hiszen mindenki tudja, hogy ki mit mondott, és ki mit gondol. Hogy 4 százaléknál nem lehet több, vagy hogy lehete 67 százalék - ez egy kedvenc téma. Szeretném megint javasolni - hogyan mondjam, hogy ne úgy tűnjön, mintha valakinek a tányérjára raknék leckéket , hogy nézzünk ebbe bele, az empirikus tapasztalatok megvannak több országból a világban, különösen pedig a közgazdasági elmélet megmagyarázza ennek a lehetőségét. Miről is van szó az elméletben? Csupán egy rövid percben szólnék erről. Az elmélet úgy támasztja ezt alá, hogy a növekedés nem jelent mást, mint a megtermelt javak mennyiségének a többletét. Márped ig ha több termék jelenik meg, ha több a kínálat, ez azt jelenti, hogy több ember dolgozott, több ember keresett bért ennek jutalmaképpen. Ugyan ez a többletbér inflációs nyomást jelenthet, kereslet húzta inflációt jelenthet, azonban itt jön az új meglátás , ami annyira hiányzik az irodalomból és a gazdaságpolitikából: amikor többletkereslet jutott az emberek zsebébe, már az előző héten vagy hónapban többletkínálat került a raktárakba és a boltok polcaira. A többletkínálat pedig mit tesz az árakkal? Ezt már a nagymamám tudta, aki nem is tudta, hogyan kell betűzni azt, hogy közgazdaságtan: ha többletkínálat van, akkor az árak lefelé mennek. A gazdasági növekedés tehát az infláció elleni, az áremelkedés elleni gazdaságpolitikának egy hatásos eszköze. Továbbmenv e, igen tisztelt képviselőtársaim, mégis neveket említenék. Szekeres Imre képviselő úr, Kuncze Gábor képviselő úr azt hiszik, hogy a kormány azért ígérget, mert ez egy politikai kampány vagy folytatja a választási kampányt. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor gazdaságpolitikáról beszélünk, mint ahogy beszéltünk a kampányban, és a FideszMagyar Polgári Párt programjában megjelent, hogy a gazdasági növekedés felemelkedhet a korábbi 34 százalékról 567 százalékra is, ezt sokan úgy tekintették, hogy ez csu pán választási kampány, választási ígérgetés. Most már nézzük meg, hogy ennek a lehetőségét később elismerték mások is, azok, akik a legjobban kritizálták! Ha végignézzük a fejcímeket az
