Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
2669 közöttit is vegye nagyító alá, talán megtalálja benne azokat a számokat, hogy 1200 milliárd forintnyi vagyon tűnt el '90 és '94 között, miközben alig több mint 300 milliárdos volt bevétel. És a '94 és '98 közöttiben egészen más arányok vannak a vagyonel adásról és a befolyt jövedelmekről. (Révész Máriusz: Megint nem mond igazat!) Én azt hiszem, ez hozzátartozik ehhez. Itt hadd térjek át arra, amit TuriKovács Béla mondott - a pesszimizmus, az optimizmus vagy a realitások talaján állunke. Mi is hívei vagy unk ennek a dolognak, de hadd idézzem fel önnek: sem ön, sem Csúcs László nem ült itt abban a parlamentben, amikor a Kisgazdapárt szinte egyhangúlag szavazta meg, hogy a privatizációs bevételeket az adósság csökkentésére fordítsuk. Tehát ez bölcsességre és előrelátásra vall. De én hadd mondjam azt, amikor mi ezt az optimizmust egy kicsit vitatjuk, számomra ez azt vetíti előre, amikor a családfő azt mondja, hogy a jövő havi bevételünk 120 egység lesz, a család pénzügyminisztere eszerint táblázza a kiadásokat , és közben a realitás, a valóság, mondjuk, 100 forint; és mi van ezzel a 20szal? És ha végiggondolják, hogy az eddigi vitában is hányszor hangzott el - és ezt akarom egy újabb kétpercesben elmondani , hogy a tartalékot már hányszor használták fel, azt, ami valójában nincs is, na ez az, amit mi vitatunk! Ez nem pesszimizmus! Ez a kritikai érzékünk! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kóródi Mária képviselő asszony következik, SZDSZ. Tessék! DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is ahhoz a vitához szeretnék csak röviden hozzászólni, ami a pesszimizmus, optimizmus, realizmus témakörében kirobbant. Azt gondolom, nekünk most valójában meg kell ene határoznunk a következő évek gazdaságpolitikáját, és természetesen számba kellene vennünk a következő évek gazdaságpolitikájához tartozó realitásokat is. Az az anyag azonban, amely előttünk fekszik, egyszerűen nem veszi számba azokat a realitásokat, am elyek körülvesznek bennünket, vagy amely realitásokban feladatunk adódik. Nem veszi számításba ez az anyag, nem foglalkozik azzal a kérdéssel, és a pénzügyminiszter úr előterjesztése sem foglalkozott azzal a kérdéssel a következő három év gazdaságpolitikáj át meghatározó irányelvek kibontásánál, hogy az a válság, ami körbevesz minket, a koszovói válság, a háború, milyen gazdaságpolitikai kihatásokkal lehet Magyarország gazdaságára. Mondhatjuk azt, hogy ez most olyan ügy, amivel még nehéz számot vetni, de ez az anyag nem foglalkozik olyan nagyon fontos kérdésekkel, mint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kérdésköre. Én nem tudom: a Pénzügyminisztériumban nem ismert például az, hogy majdan a strukturális alapokhoz való hozzájutáshoz biztosítani kell az öner őt? Ahhoz viszont át kell alakítani a finanszírozást. Hogy ez hogyan, milyen módon, minek a rovására vagy minek az előnyére fog megtörténni, ez ebből az anyagból egyáltalán nem derül ki. Én azt hiszem, ilyenkor nagyon jól lehet azzal érvelni, hogy ezzel sz emben viszont legyünk optimisták. Én azt gondolom, hogy az optimizmusra valóban okot adhat néhány dolog, én például nagyon nagy érdeklődéssel hallgattam Csúcs Lászlónak azt a felvetését, miszerint ahhoz, hogy dinamikusabban fejlődjünk, törjünk be az olyan dinamikusan fejlődő piacokra, mint például Kína. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én úgy látom, hogy a Fidesz az úgynevezett diktatúraellenes akciócsoporttal ezt a betörést meg kívánja indítani. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ é s az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
